A munkáspárti kormány újraértékeli az Egyesült Királyság és az EU viszonyát, de a visszalépés nem jön szóba

Elsöprő győzelmet aratva 411 képviselői helyet szerzett a Munkáspárt a júliusi brit parlamenti választásokon, a 14 éve hatalmon lévő Konzervatív Pártnak mindössze 121 mandátuma lett. A toryk csapnivaló eredményéhez hozzájárult az is, hogy a Liberális Demokraták valaha volt legjobb szereplésükkel 72 képviselőt küldhettek a parlamentbe. A politikai átrendeződés új perspektívákat nyithat Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolataiban.

A viszony soha nem volt felhőtlen. A britek 1973-as csatlakozása után két évvel máris népszavazást tartottak a tagságról, ám kétharmaduk akkor a maradás mellett döntött. A brit kormányzat mindig is az erősebb európai integráció ellenzőjének számított, ellenezte, hogy az unió túl sok jogkört kapjon, és kiharcolta azt is, hogy ne kelljen bevezetnie az eurót.

Mindazonáltal a munkáspárti kormányok Európa-pártiak voltak, viszont 2010-től, amikor a konzervatívok kerültek hatalomra, a helyzet megváltozott. David Cameron miniszterelnök már nyíltan megpendítette a kilépés gondolatát. Igaz, nála ez inkább kommunikációs fogás volt, ellentétben határozottan Brexit-párti párttársával, Boris Johnsonnal vagy a 2014-es EP-választáson paradox módon nem várt sikert elérő Nigel Farage-zsal. Utóbbi fejlemény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kilépést nem pártoló Cameron kiírja a népszavazást az uniós tagságról.

Cameron elkalkulálta magát: 2016 júniusában a britek minimális többséggel, de az EU elhagyása mellett döntöttek. Kiderült azonban, hogy kilépni nem is olyan egyszerű: miután Cameron rögtön a referendum után lemondott, utódja, Theresa May képtelen volt megegyezni az EU-val, végül az őt váltó Boris Johnson vitte végig a tárgyalásokat, amelyek keretében – szintén a korábbi várakozásokra rácáfolva – teljes szakításról döntöttek, vagyis a britek nem csak az EU-ból távoztak, de kiléptek annak belső piacáról is, ami megszüntette a vámmentességet és a szabad munkavállalást a kontinens és Nagy-Britannia között. A kilépés végül 2020. február elsején történt meg, a jövőbeli viszony rendezéséről szóló tárgyalásokat pedig 2020 karácsonyára sikerült lezárni.

Johnson ekkorra minden idők legnagyobb tory választási sikerét is maga mögött tudhatta, ötéves ciklusát mégsem tudta kitölteni: bukásához az vezetett, hogy kiderült, a legszigorúbb Covid-lezárások idején bulikat tartottak a kormányfői rezidencián. Így lett miniszterelnök Lizz Truss, aki összesen 49 napig volt kormányon, ő egy adóreformba bukott bele. Végül Rishi Sunak korábbi pénzügyminiszter lett a miniszterelnök, két évig tartó kormányzása végére pártja 20 százalékpontos hátrányt hozott össze a Munkáspárttal szemben.