35 évvel ezelőtt, 1990 májusában intézményesült Magyarországon a polgári demokrácia. Május 2-án összeült az első igazán szabadon választott Országgyűlés és május 23-án megalakult az első igazán szabadon választott kormány. Egy mocskos választási kampány és egy népszerűtlen kormány sikertelen kormányzása közé esett ez a szép, rendszernyitó május.
1990-ben az MDF‒SZDSZ-paktum mondta ki: a köz médiái függetlenek lesznek. Az ehhez ragaszkodó tévéelnök, a most tíz éve elhunyt Hankiss Elemér – ahogy a rádiót irányító Gombár Csaba – hamar szembetalálta magát a megváltozott kormányzati szándékokkal.
A korábbi köztársasági elnökök – szemben a Budaházy Györgynek menlevelet adó Novák Katalinnal – még ügyeltek arra, hogy döntésüket ne lehessen a független bíróság ítéletének kétségbe vonásaként értelmezni.
A szerződést november 14-én kötötték meg.
A Belügyminisztérium szervezésében a kormánytábor és a legszélsőbb jobboldal egyesült erői botrányba fojtották az 1956-os forradalom központi ünnepségét 1992. október 23-án. A forradalom egyik legjelentősebb, életfogytiglanra ítélt emlékőrző személyisége, az újszülött magyar demokrácia őre, Göncz Árpád nem mondhatta el beszédét a Kossuth téren. A botrány a fékek és ellensúlyok rendszerének rombolói és védelmezői között harc fontos állomása volt.
Tiszta levegő, autómentes biciklizés, piknik az Erzsébet hídon – az 1990. október 25-én kezdődött taxisblokád napjaiban sokan érezték emiatt jól magukat. A rendszerváltás utáni politikai életben azonban ellentmondásos ennek a néhány napnak a megítélése. A blokád, az ország megbénítása a demokratikus működés átmenetének az időszakában ugyanis sokak szerint vitatott volt, mi több, törvénytelennek számított.
A rendszerváltás utáni első, demokratikusan megválasztott kormányfő, Antall József patetikus portréjára, Göncz Árpád akkori államfő karikírozására szorítkozik a Blokád című új magyar film. A címre utaló taxisblokád bemutatása apropónak is kevés.
Leginkább a rendszerváltás miniszterelnökének állít szobrot a Magyarországot a jövő évi Oscar-versenyen képviselő Blokád, amely közel sem annyira aktuálpolitikai kurzusfilm, mint az Elkxrtuk, de azért egyértelműen rámutat, hogy az alkotók szerint ki volt a fő hunyó 1990 őszén.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által meghirdetett árverésen a kikiáltási ár csaknem duplájáért vitte el egy ismeretlen azt a Vérhalom téren álló ingatlant, ahol a néhai köztársasági elnök utolsó éveit élte le feleségével.
Közel félmilliárd forintot kérnek az ingatlanért.
A NER-korszakban beindult átnevezési nagyüzem nem éppen átütő siker, az új elnevezések nehezen mennek át a köztudatba. Konszenzussal csak művészek és sportolók kaphatnak utcát.
A kétszereplős, Mérleg című darabot a XV. kerületi Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban mutatják be augusztus elején. A főszerepekben Zsótér Sándort és Varga Máriát láthatjuk.
Novák Katalin elnöki pályája elején van, ne minősítsük még. De rögzítsük: erdélyi látogatása nem az „összmagyarság” érdekeit szolgálja, hanem az államközi konfliktusokat mélyíti. Vélemény.
A börtön csinált műfordítót a száz éve született Göncz Árpádból, a Bibó-per életfogytiglanra ítélt másodrendű vádlottjából. Regények sorát, köztük A Gyűrűk Urát írta át angolról magyarra, saját műveit 32 nyelvre fordították le.
Ő volt a diktatúrák utáni Magyarország legnépszerűbb politikusa. Máig sem tudta megközelíteni senki az ő népszerűségi értékeit. Szinte minden részhez kapcsolódott, egyikkel sem azonosult. Sokfelé kötődött, sehová sem kötötte oda magát. Megértő volt és kritikus csaknem mindenkivel szemben. Ő lett volna Magyarország eszményi hídembere, ha az elmérgesedett politikai viszonyok hagytak volna teret hídembernek. Páratlanul színes és gazdag életet élt. Volt cserkészvezető, jogász, tisztviselő, újságíró, fegyveres ellenálló, segédmunkás, szakmunkás, agrárszakember, forradalmár, életfogytos rab, műfordító, kritikus, író, ellenzéki aktivista és köztársasági elnök. Minden szerepében magas minőséget képviselt. A rendszerváltás utáni tevékenységéről sok szó esik. Ebben az írásban hosszú életének a rendszerváltás előtti bő kétharmadára összpontosítunk.
Göncz Árpád, a III. Magyar Köztársaság első elnöke, író, műfordító február 10-én lenne százéves. Ez alkalomból megnyitják az egykori óbudai otthonát, benne a könyvtárával, és emlékbélyeget bocsátanak ki.
Arról le kell mondani, hogy államfőből Magyarországon a demokratikus normákat őrző ellensúly legyen. Arról pláne, hogy a „nemzet egységét fejezze ki”. Ez utóbbit a legjobb lenne ki is hagyni a következő alkotmányból, és az ellenzéknek egyáltalán nem kellene azzal érvelnie Novák Katalin jelölése ellen, hogy nem fogja kifejezni a nemzet egységét. Vélemény.
Az online árverésen befolyt bevételből a Göncz Árpád Alapítvány emléklakást alakít ki a néhai köztársasági elnök családjának egykori óbudai otthonában.
A volt köztársasági elnökről és feleségéről készülő alkotás a Vérhalom téren kapna helyet.
A hercegi pár 1990 májusában tett látogatást hazánkban.
