Felgyorsult az örökletes betegségek és más, tömegeket érintő genetikai problémák elleni harc. Egyre bővül a tudósok génmanipulációs eszköztára, ami sok ember életét mentheti meg. Professor emeritus szerzőnk cikksorozatának újabb darabja itt a hvg360-on.
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Jóváhagyta egy-egy génmódosított szója- és kukoricafajta felhasználását Európai Bizottság. Meg lehet majd őket enni, vagy megetetni az állatokkal, de termeszteni tilos lesz.
Bardócz Zsuzsanna a Facebookra feltöltött videójában azt állítja, hogy a kínai vakcinát kivéve az összes többi „kísérleti génterápia”. A felvételt álhírként jelölte meg a tényellenőrző.
Ötven százalék: ennyivel több élelmiszert kell előállítani az előttünk álló 30 évben, ha azt akarjuk, hogy mindenkinek jusson megfelelő ennivaló. A kérdés: hogyan lesz kenyér az asztalon?
Biológus szerzőnk a genetikailag módosított szúnyogok bevetésének történetét a csavarlegyek kiirtásának históriájával kezdi. Utóbbi a korai „terméketlen rovar”-technológia első nagy sikere, ugyanennek korszerűsített változata célzottan vethető be egyes szúnyogfajok ellen, de tömeges elterjedését sok minden akadályozza.
Az ellenzéki pártokat, amelyek egyaránt élesen szembehelyezkednek a Fidesz hatalmával, áthidalhatatlan nézetkülönbségek választják el számos kérdésben. Ez a véleménycikk még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt született írásra válaszol, abban a reményben, hogy a vírus témája mellett más, elvarratlan megbeszélnivalóinkhoz is vissza lehet térni.
Miért elkerülhetetlen, hogy mind az EU, mind Magyarország enyhítsen a jelenlegi törvényi szabályozásokon? – teszik fel a kérdést a Beszélgetések a jövőről esszépályázatán nyertes kutatók.
Nagy István szerint az rendben van, ha egy élőlényen belül hajtunk végre biotechnológiai változtatásokat, de ha egyik élő szervezetből származó genetikai állományt viszünk át egy másik élőlénybe, az már nem, mert azzal isten szerepét vesszük át.
Magyar és német kezdeményezésre 13 ország írta alá az Európai Szója Nyilatkozatot, ami az EU-ba behozott, génmódosított szójabab és más pillangós növényekből gyártott termékek arányát szorítaná vissza a helyi, GMO-mentes termelés támogatásával. A nyilatkozat aláíróinak célja, hogy a szója vetésterülete és termésmennyisége növekedjen az EU-ban.
Első fokon, nem jogerősen több mint 200 millió dollárnyi kártérítés megfizetésére kötelezték a Syngentát az Egyesült Államokban. A svájci vegyipari és biotechnológiai vállalat két génmódosított (GMO) kukoricahibrid-vetőmag miatt került bajba.
