Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Meg kívánja engedni az új genetikai technológiák alkalmazását a növénytermesztésben az új uniós jogszabály, amelyet az óriások, mint a Bayer, a Syngenta és a Corteva erőteljesen támogatnak. Miért lennének elfogadhatóbbak az új genetikai technológiák az Európai Unió szerint? Mert úgy módosítják a növények génállományát, hogy kívülről nem visznek be új géneket – írja a brüsszeli Politico a CRISPR-Cas 9 technológiáról. Azzal érvelnek az új genetikai technológia fejlesztői, hogy Európa a tilalom miatt lemarad más kontinensek mögött, ahol hatékonyabban tudnak magasabb tápértékű növényeket termeszteni. Ráadásul ezek a növények jobban bírják a klímaváltozás hatásait is.
Kik vannak az új genetikai technológia ellen? Jobbára azok, akik a hagyományos genetikai technológiát is ellenezték, most pedig harcba indultak az „új GMO” ellen: több mint 400 ezer uniós polgár írt alá petíciót a tilalom enyhítése ellen. A tiltakozók arra hivatkoznak, hogy ha az új irányelv enyhíti a tilalmat, akkor a genetikai technológiákat fejlesztő óriások még inkább monopol helyzetbe jutnak a piacon, és háttérbe szorulnak a biotermelők, illetve a kis gazdaságok, amelyek nem tudják megvenni az új genetikai technológiákat.
Az is aggasztja a tiltakozókat, hogy az új rendelkezés már nem tenné lehetővé azt, hogy a tagállamok – saját hatáskörben – betiltsák az új genetikai technológiákat. Azt is kifogásolják, hogy nem lenne kötelező a GMO jelzés feltüntetése az árun.
Green deal kérdőjelekkel
Az Európai Bizottság szerdán terjeszti elő ennek az új szabályozásnak a tervezetét. Ez része annak a nagy csomagnak, amely a Green deal – zöld megállapodás – keretében a fenntartható fejlődést van hivatva elősegíteni az Európai Unióban. A csomag része az új földhasznosítási törvény, amely szándéka szerint elősegíti a megművelt földterületek regenerálódását. A Bizottság módosítani kívánja azt az irányelvet is, amely az élelmiszer-hulladék hasznosítását szabályozza. A vetőmagok előállítását és kereskedését is új törvénnyel kívánja szabályozni Brüsszel.
Az aszály, amely mind súlyosabb gond az egész Európai Unióban, abban az irányban befolyásolja a döntéshozókat, hogy fogadják el az olyan genetikailag módosított növényeket, melyek jobban bírják a klímaváltozást: kevesebb vízzel is beérik.
Az a CRISPR technológia például, amelyet az Arkansas Egyetemen kifejlesztettek, nem csak nagyobb termést eredményez, hanem javítja a rizs aszálytűrő képességét is – írja az agropages.com szakportál.
