A 21. század a biotechnológia évszázada lesz. Alapvető fontosságú, hogy Magyarország versenyképes legyen, illetve tágabb hazánk, az Európai Unió ne maradjon le a következő évtizedekben a globális versenytársak, az Egyesült Államok és Kína mögött. Esszénkben kifejtjük, milyen innovációkra számítunk a biotechnológiai szektorban a közeljövőben, sorra véve a modern génmódosítás (GM) élelmiszertermesztésre, iparra és emberi fejlődésre gyakorolt hatását. Megmutatjuk, miért elkerülhetetlen, hogy mind az EU, mind Magyarország enyhítsen a jelenlegi törvényi szabályozásokon, és ne kerüljünk a tudásalapú gazdaság vesztesei közé.

Lesz-e mit ennünk a jövőben?

Napjaink legsúlyosabb problémája a globális felmelegedés, ami miatt 20 éven belül akár 30 cm-es vízszintemelkedéssel, globális elsivatagodással és extrém időjárással kell majd megküzdenünk az egész Földön, így a Kárpát-medencében is, ahol a magyar termelőknek a közelmúltban már többször meggyűlt a baja a kiugróan száraz nyarakkal. A tartós éghajlatváltozás miatt olyan növényi és állati betegségek terjedhetnek el hazánkban, amelyek eddig csak a trópusokon voltak jellemzők, így nincs rájuk természetes immunitása az élővilágunknak. Ez még gyakoribbá teszi az agrárszektorban a totális gyomirtó szerek és a széles spektrumú antibiotikumok használatát, ami növeli a környezeti terhelést, valamint gyorsítja az antibiotikum-rezisztens kórokozók terjedését.

A modern géntechnológiák segítségével azonban szárazság- vagy nedvesség-, hideg- vagy melegtűrő növényeket is fejleszthetünk. Tanzániában például az éghajlati szükségletek miatt enyhítettek a szabályozáson, és engedélyezték a GM-élelmiszerek előállítását, Argentínában már a legújabb szárazságtűrő GM-szójákat termesztik, az USA-ban pedig az összes szója 94, a pamut 82 és kukorica 91 százaléka genetikailag módosított forrásból származik.

A GMO terjedését elképzelhetjük úgy, mint a növények háziasításának egy felgyorsított folyamatát, amellyel a meglévő haszonnövényeket javíthatjuk vagy óvhatjuk, vagy vad növények felhasználhatóságát növelhetjük jelentősen. Állatok esetében is bevethető a génmódosítás, Kanadában például már megjelentek a boltokban azok a lazacok, amelyek kevesebb táplálékkal nagyobbra nőnek és kevésbé környezetszennyezőek, valamint az eredetihez hasonló húspótlók elterjedése is megkezdődött az USA-ban.

Mindezek ellenére az EU GMO (Genetically Modified Organism, magyarul: genetikailag módosított élőlény) szabályozása ma szigorúbb, mint az USA-é vagy Kínáé. Az egyes tagországok a területükön saját hatáskörben tovább korlátozhatják, vagy tilthatják az EU-ban engedélyezett génmódosított élőlényeket. Ezt kihasználva, Magyarország az alaptörvényben rögzítette a GMO-k teljes tiltását. A túl szigorú GM-szabályozás azonban hosszú távon súlyosan meggyengítheti az európai és magyar agrárszektor versenyképességét.

Horváth Szabolcs

Mindennapi GM a konyhán túl

A mezőgazdaság mellett a géntechnológia másik felhasználási módja az ipar. Legelsőként a gyógyszeripar kezdte el hasznosítani a GM-alapú technológiát, például szintetikus inzulint már több mint 35 éve így gyártanak. Idővel, ahogy a géntechnológiák modernizálódnak, egyre több iparágban lesz gazdaságos a használatuk, alkalmasak ugyanis új, fenntartható építőanyagok és bioüzemanyagok termelésére, DNS-alapú adattárolásra, vagy olajszármazékokat helyettesíthetnek környezetkímélő módon. A fogyasztási cikkek között is megjelentek már a GM-alapú termékek prototípusai, például különleges műbőr vagy szintetikus pókselyem alapú ruhák, illetve a húsmentes állateledelek.

A GM-ipar várhatóan dinamikusan fog fejlődni a következő évtizedekben, és 2040-re a mindennapi élet részeként találkozhatunk ilyen termékekkel a legváltozatosabb iparágakban.

A genetikailag módosított élőlényeket azonban nem csak alapanyagok termelésére lehet felhasználni. Az elkövetkező évtizedekben a GM-élőlények segítségével képesek lehetünk szennyezett területek vagy vizek megtisztítására, kiválasztva a veszélyes nehézfémeket vagy más mérgeket a környezetből. Már a 2010-es Deepwater Horizon olajkatasztrófa után felvetődött a szakértők körében olyan baktériumok használata, amelyek képesek lebontani az élővilágra kiemelten veszélyes olajfoltokat. A környezetbe direkt módon beavatkozó felhasználásoknál azonban fokozottan figyelembe kell venni a szabadon engedett élőlények hatásait, illetve a módosított gének elterjedésének veszélyét. Ezen félelmek miatt még nem történt kísérlet a GM-baktériumok természetbeli alkalmazására.

A jövő űrversenye a génmódosított ember lesz

Az előbbieknél sokkal megosztóbb kérdés az emberi génmódosítás gyakorlata. Egyelőre az USA-ban és Európában mindennemű ilyen életképes embriókon végzett beavatkozás tiltott. Kínában azonban a központi tervezés sajátosságai miatt gyorsan tudnak különböző, korábban tiltott beavatkozásokat engedélyezni. Erre jó példa a súlyos rákos betegeken kísérleti jelleggel alkalmazott immunsejtes génmódosítás, amelyet 2015-ig szigorúan tiltottak, majd az engedélyeztetés után alig egy évvel már a legújabb, CRISPR-Cas9 technológiával teszteltek betegeken. Ugyanezt a technológiát alkalmazták világelsőként az első emberi (életképtelen) embriók génmódosításakor, majd 2018 végén is, amikor He Jankui professzor bejelentette – tudományos körökben nagy vihart kavarva –, hogy megszületett az első genetikailag módosított, HIV-rezisztens gyerek Kínában.

Kína globális versenytársai, az USA és az EU hamarosan a hidegháború űrversenyéhez hasonló nyomás alatt állhatnak, hogy reagáljanak erre a technológiai áttörésre. A hirtelen, rövid idő alatt megjelenő felfedezések hatása pedig az első génmódosított generáció felnövésétől kezdve hatalmas lesz a társadalom és gazdaság egészére, így fontos, hogy a közeljövőben mérlegeljük, és a törvényalkotással felkészülten várjuk ennek a technológiának az elterjedését. Az emberi génmódosítás törvényi szabályozása komoly etikai dilemmákat is magában hordoz. Minden elmozdulás a jelenlegi teljes tiltástól könnyen egy olyan etikai csúszós lejtőhöz vezethet, ahol gyorsan a másik végletnél, a designer baby-knél, azaz a fogantatáskor megtervezett és tökéletesített embereknél találhatjuk magunkat. Ezt a csúszós lejtőt ábrázoljuk az általunk készített ábrán.

Játszunk csak el a gondolattal: ha egyetlen mellékhatások nélküli génmódosítással tudnánk gyógyítani egy halálos betegséget, engedélyeznénk-e a beavatkozást, hogy megmentsük egy ember életét, vagy sem? Ha azt gondoljuk, hogy ezt engedélyezni kellene, mit gondolunk azokról a betegségekről, amik néhány gén módosításával gyógyíthatók, és egész életen át tartó súlyos fogyatékossággal járnak, de halállal nem? Ezek után továbbmenve mit gondolunk az egészségügyileg kevésbé súlyos, de gazdaságilag komoly megterhelést okozó betegségekről mint például a cukorbetegség, vagy az időskori demencia? Ha ezeket is meggyógyítanánk, akkor etikailag nem nagy lépés, hogy az életben egyéb hátrányt jelentő tulajdonságokat, például a szemüvegességet vagy az elhízásra való hajlamot is megszüntessük, megváltoztassuk. He professzor állítása szerint már meg is tette az első lépést ezen a lejtőn.

Sándor András

Az összes fenti kérdés esetében az orvosetika, a gyógyítás kötelessége áll szemben a társadalometikával. A fenti logika szerint az egészségügyi, gazdasági, vagy szociális hátrányokat okozó géneket is kötelességünk lenne kijavítani. Ha azonban ez nem mindenki számára érhető el, újabb komoly társadalmi szakadék nyílhat. A legtehetősebb szülőknek lehetőségük lenne arra, hogy gyermekeik ne csak sokkal egészségesebbek legyenek, de akár kiválaszthassák azok hajszínét, testmagasságát, vagy javíthassák az IQ-ját. Ez ahhoz vezet, hogy a gazdagabbak a vagyonon felül jobb génekkel is indulnak az életben, az emberiség pedig nem csak társadalmilag, de biológiailag is kettéválik.

Javaslatunk: Építsünk a tehetségeinkre

Véleményünk szerint a technológia előnyeinek hazai kihasználásához szükség van a GMO-tiltás törlésére a magyar alaptörvényből, és az EU-s szabályozás enyhítésére, olyan mértékben, ami még a biztonságunkat nem veszélyezteti. Már lassan 25 éve követjük figyelemmel az Amerikában, Afrikában és Ázsiában végzett génmódosítások hatásait, és a tudományos konszenzus biztonságosnak ítéli a GM-növényeket.

Azonban a törvényi szabályozáson felül is tudunk tenni azért, hogy Magyarország ne maradjon le a 21. század biológiai és technológiai versenyében. A természettudományokban és matematikában legtehetségesebb középiskolai diákok nagy arányban választják a külföldi továbbtanulást, a legnépszerűbb célországok az Egyesült Királyság, Ausztria és Németország. A diákok fele nyilatkozik úgy kiköltözés előtt, hogy szeretne hazatérni Magyarországra. A külföldi elit egyetemeken képzett fiatalok sikeres hazacsábítása nagyban növelné az ország versenyképességét.

A szerzők pozitív példaként tekintenek az MTA által 2009-ben alapított Lendület programra, amely már 10 éve járul hozzá, hogy a nemzetközi mértékkel is kiemelkedő tehetségű fiatal tudósok hazatérhessenek, vagy itthon maradhassanak tudományos pályájuk kezdetén. A 2017-es Lendület programban nyertes 22 tudós közül 7 külföldről tért haza, és úgy véljük, az ehhez hasonló programok további kiterjesztésére van szükség.

Kelet-Közép-Európa nem tartozott az előző ipari forradalmak és a gyarmatosítás nyertesei közé. Az oktatásba és kutatás-fejlesztésbe befektetés, valamint a magasan képzett honfitársaink hazacsábítása azonban lehetővé teszi, hogy az átalakuló világ és a létrejövő tudásalapú gazdaság győztesei legyünk.

Sándor András (DPhil Synthetic Biology, University of Oxford)

Kabos Eszter (MPhil Economics, University of Oxford)