Biológus szerzőnk a genetikailag módosított szúnyogok bevetésének történetét a csavarlegyek kiirtásának históriájával kezdi. Utóbbi a korai „terméketlen rovar”-technológia első nagy sikere, ugyanennek korszerűsített változata célzottan vethető be egyes szúnyogfajok ellen, de tömeges elterjedését sok minden akadályozza.
Ezen a nyáron is fellángolt a vita, hogyan is kellene irtani a szúnyogokat. Az alapprobléma ugyanaz, mint a biológia annyi területén: a Földön olyan 3500 szúnyogfaj él, amelyek túlnyomó többsége semmilyen kapcsolatba sem kerül az emberekkel. Alig néhány tucat faj szív vért emberekből, azonban ezek sajnos több fertőző betegséget terjesztenek, mint bármely más élőlénycsoport. A malária még mindig a vezető halálok a Szaharától délre eső Afrikában az öt évnél fiatalabb gyermekek között, de terjesztenek ezen felül Dengue-lázat, Nyugat-nílusi lázat, Chikungunya-lázat és a Zika-vírust is.
De mennyire érint ez minket?
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Az őrmestert a történtek után eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől, és a tervezett előadásait sem tarthatta meg.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az okok most egyértelműek.
A BKV belső vizsgálatot indított.
