Biológus szerzőnk a genetikailag módosított szúnyogok bevetésének történetét a csavarlegyek kiirtásának históriájával kezdi. Utóbbi a korai „terméketlen rovar”-technológia első nagy sikere, ugyanennek korszerűsített változata célzottan vethető be egyes szúnyogfajok ellen, de tömeges elterjedését sok minden akadályozza.
Ezen a nyáron is fellángolt a vita, hogyan is kellene irtani a szúnyogokat. Az alapprobléma ugyanaz, mint a biológia annyi területén: a Földön olyan 3500 szúnyogfaj él, amelyek túlnyomó többsége semmilyen kapcsolatba sem kerül az emberekkel. Alig néhány tucat faj szív vért emberekből, azonban ezek sajnos több fertőző betegséget terjesztenek, mint bármely más élőlénycsoport. A malária még mindig a vezető halálok a Szaharától délre eső Afrikában az öt évnél fiatalabb gyermekek között, de terjesztenek ezen felül Dengue-lázat, Nyugat-nílusi lázat, Chikungunya-lázat és a Zika-vírust is.
De mennyire érint ez minket?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
