Sokszor tapasztalat, tehetség nélkül, érdemtelenül jut valaki támogatáshoz, de jó jeleket is lát a filmszakmában Havas Ágnes, aki 2011 és 2019 között volt a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, Andy Vajna idején. A producer az újraéledő Magyar Filmszemle játékfilmes kategóriájának egyik zsűritagja. Interjú.
A Magyar Nemzeti Filmalap korábbi vezérigazgatója szerint Káel megtartotta az általuk felépített rendszert, de van, amit máshogy csinálna.
Az egy éve elhunyt filmügyi biztos, üzletember és producer halála utáni időszakot szervezeti zűrzavar jellemezte, vezetők távoztak, a támogatásokról ítélkező szakmai Döntőbizottság kétszer lecserélődött, a Magyar Nemzeti Filmalap pedig meg is szűnt eddigi formájában. Megnéztük, hogy a Vajna halálát követő egy évben hogyan alakult át a filmgyártás struktúrája.
Hiszen az angolok is forgattak már a saját koruk történelméről, lehet ezt intelligensen – mondja Káel Csaba a problémáról, hogy túl vagyunk egy ezredfordulón, és ezzel senki nem foglalkozott még filmekben. Az új filmügyi kormánybiztos hiányolja a saját, közép-európaiakra jellemző humort is, és tisztában van azzal, hogy a legtöbb fiatal most már az okostelefonján vagy az okostévéjén nézi a tartalmakat, ezért azt is sejti, lesz vita az alkotókkal, mert mindenki azt szeretné, ha moziban menne le a filmje. Havas Ágnes távozásáról, a Filmalapban történt személyi változásokról és Andy Vajna örökségéról is beszélgettünk. Interjú.
Szinte teljesen lecserélődött a Filmszakmai Döntőbizottság tagsága. Az új testületben egyetlen nő sem lesz.
A nem épp önszántából távozott Havas Ágnes után valószínű, hogy a Filmalap döntőbizottságának munkájára sem tart igényt Káel Csaba, az új filmügyi kormánybiztos.
Nyolc és fél után adja át a helyét a filmalap vezérigazgatója.
Káel Csaba veszi át a januárban elhunyt producer helyét.
A kormány senkit nem nevez ki a megüresedett posztra.
A Filmalap döntőbizottsága viszont nagy valószínűséggel átalakul.
Mi lesz most a magyar filmmel? Andy Vajna filmügyi kormánybiztos vasárnapi halála óta sokan sakkoznak ezen magukban. Hiába volt beteg, a halála felkészületlenül érte a magyar filmes szakmát. Kineveznek-e valakit helyette? Megmaradhat-e az a rendszer, amelyet kiépített? Többféle forgatókönyv lehetséges, egy biztos csak: új korszak kezdődik.
Bejelentették az Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről rendezőjének Füst Milán-regény alapján készülő új filmjét, melynek főszereplője az Adéle élete című filmből ismert Léa Seydoux lesz.
A Filmalap-érával átlátható korszak köszöntött be a hazai filmgyártásban, amelyben a művészfilmesek is megfelelő összegből dolgozhatnak, és szabadon alkothatnak, az utóbbi években így a komoly nemzetközi elismerések is rendszeresek. A drágább közönségfilmek szereposztásába és végső vágásába azonban már a kormánybiztos is beleszól – olvasható az e heti HVG-ben.
Egy márciusban esedékes filmforgatás miatt Andy Vajna és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezetője fordult az Emmihez – írja az Index.
Hajnalban kiderül, Oscar-díjat kap-e a Mindenki, a kisfilmben fontos szerepet játszó kórus tagjai pedig jelenleg épp alszanak, hogy később már együtt izgulhassák át a díjkiosztót. Ellátogattunk a különleges éjszakára készülő gyerekekhez.
A kritikus vélemény nem hazaárulás – evidens gondolat, de nem árt tisztázni. Enyedi Ildikó nem valamiféle kegyből készített filmet, és hozzá hasonlóan egyetlen művész sem tartozik semmivel az "államnak" vagy a "kormánynak" . Az állami támogatásból alkotó az adófizetőknek tartozik felelősséggel, hogy a lehető legjobbat hozza ki magából. Vélemény.
Megalakult a héttagú Oscar-nevezésről döntő bizottság, amelyben Andy Vajna mellett a Liza,a rókatündér rendezője is helyet kapott.
A Saul fia már forgatókönyvként is különleges szemléletről tanúskodott, és Nemes Jeles László egyetlen arcra összpontosító koncepciója csak erősödött a fejlesztési folyamat közben – mondta Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója a köztévé műsorában.
Kint jártunk az első alkalommal megrendezett Magyar Filmhéten, ahol Török Ferenc új filmjének bemutatójára a filmszakma apraja-nagyja összegyűlt. A hangulat ekkor még felszabadultabb volt - a Toldi-flm elkaszálása miatt várhatóan hosszú ideig utoljára.
Kétszer járta meg New Yorkot, hajón utazott, ajtókra kilógatva szárítgatták: kalandos, filmbe illő történet, hogy száz évvel elkészülte után, 2014-ben nagyközönség előtt, felújított verzióban láthatta a magyar közönség Kertész Mihály egyik első művét, A toloncot. A bemutató előtt többen is megemlékeztek a film nem mindennapi, egy New York-i dohos pincében kezdődő, és a Művészetek Palotájában véget érő útjáról.
