Bemutatták a 100 éves, elveszettnek hitt nemzeti kincset

Az első Magyar Filmhét ünnepélyes megnyitója ezúttal nem egy kortárs magyar film díszbemutatójával indult, és nem voltak hosszú beszédek sem a szakma jelenlegi helyzetéről. A megnyitó inkább filmtörténeti esemény volt, ugyanis száz évvel elkészülte után vetítették le a Casablancával híressé váló Kertész Mihály korábban elveszettnek hitt filmjét, a Kolozsváron forgatott A toloncot. A Művészetek Palotájában tartott premieren a körítés is méltó volt, hiszen a régi idők mozijainak hangulatát idézve, a némafilmet a Pannonia Symphony Orchestra kísérte Pacsay Attila direkt a műhöz írt szerzeményével.

Szemerey Bence

Még a vetítés előtt néhány sztorit is hallhattunk A tolonc rendkívül kalandos előkerüléséről. A kópia az 1910-es években került külföldi forgalmazásba, majd a húszas évek elején Amerikában is bemutatták, The Undesirable címmel. Hosszú évtizedek után végül Cselényi László, a Duna TV egykori elnöke hozatta haza más kópiák társaságában a New York-i magyar ház dohos pincéjében porosodó tekercseket. Ahogy azt Oscar-díjas rendezőnk, Szabó István beszédében említette, a hazahozatal sem volt egyszerű, mivel a nitrokópiák rendkívül gyúlékonyak, így repülőn tilos volt azok szállítása. Végül Cselényi egy hajóskapitánnyal egyezett meg, hogy szállítsa át Európába a kópiákat, így került az akkor még ismeretlen film a Magyar Filmarchívumba 2008-ban. Az, hogy mekkora értékről is van szó, csak itt az archívumban, a szakértő vizsgálatok után derült ki.

Szabó István a Magyar Filmhét megnyitóján

Szemerey Bence

A munka érdemi része csak ezután jött. A film harmadik tekercse úszott a vízben, így a Filmarchívum munkatársai először az ajtókra kilógatva szárítgatták a szalagokat, csak a száradás után láthattak hozzá a restauráláshoz. Azonban a szalag olyan rossz állapotban volt, hogy a magyar szakemberek is csak időlegesen tudták megmenteni a filmet.

Egy szerencsés találkozásnak köszönhető, hogy a ma már vetíthetetlen nitrokópia végül elnyerte mai, modern formáját. Nyári Balázs, a New York-i Cineric digitális stúdió vezetője egy Kertész-konferencián hallott először A toloncról, majd eldöntötte, megpróbálja stúdiójában digitalizálni a rossz állapotban lévő filmet.

A digitalizáló eljárás azonban annyira költséges volt, hogy a Nemzeti Filmalap tavaly tavasszal megítélt támogatása nélkül aligha valósulhatott volna meg. A munka egy évet vett igénybe: eltűntek a karcok, a szalag hullámzása, vagy a fel-felbukkanó osztóvonalak. Így A tolonc százéves története happy enddel zárult: a díszbemutatón méltó, a XXI. századi követelményeknek megfelelő formátumban élvezhette a közönség Jászai Mari és Berky Lili játékát.

A toloncot a korabeli lapok a legelső jó magyar filmként dicsérték. A némafilm Tóth Ede 1876-os színműve alapján készült. A történet elején Liszka, a fiatal erdélyi lány árván marad, és a városba utazik cselédnek, de félreértésből, lopás gyanúja miatt elküldik, és visszatoloncolják szülőfalujába. Liszka vér szerinti anyja azonban él, kettejük párhuzamos történetéről, és katartikus találkozásáról szól voltaképp A tolonc. A forgatás javarészt Kolozsváron Janovics Jenő stúdiójában zajlott, de Torockón, a Tordai-hasadéknál és az Aranyos partján is készültek felvételek.

A digitális felújítás előtt és után:

Szabó István beszédében hangsúlyozta, mára kiderült, hogy a digitális tárolóeszközök ugyan lényegesen olcsóbbá teszik a szállítást és a vetítést, ugyanakkor nem alkalmasak a hosszú távú értékőrzésre. "Nem véletlen, hogy Martin Scorsese saját alapítványt hozott létre a filmkópiák rendbehozatalára és méltó megőrzésére, és az sem, hogy a nagy filmstúdiók, mint a Sony vagy a Columbia saját filmrestauráló műhelyeket alapítottak" – mondta a rendező. Szabó hangsúlyozta, a magyar filmszakma abszolút gyártásközpontú, így régi adósság már, hogy döntés szülessen arról, mit is kezd a szakma a saját értékeivel.

A Filmhetet rendező Magyar Nemzeti Filmalap képviseletében Andy Vajna miniszteri biztos és Havas Ágnes vezérigazgató mondott beszédet a vetítés előtt. Vajna megosztotta személyes sztoriját is a Hollywoodban karriert csináló Kertész Mihályról: karrierje kezdetén Vajnának és filmes osztálytársainak Kertész Gábor, a rendező öccse adta oda Kertész Mihály kameráját, amivel végre nekiállhattak első forgatásuknak. "Remélem ezzel bemutatóval valamit visszaadok azért a gesztusért" – zárta beszédét Vajna.

Andy Vajna és Havas Ágnes a megnyitón

Szemerey Bence

A Magyar Filmhét vetítései a MOM Park Cinema Cityben folytatódnak egészen október 19-ig (ajánlónk a rendezvényről). A Filmhéten az elmúlt három év teljes hazai gyártású filmtermése helyet kapott, így a premierek mellett a mozikban már nem vetített filmek is pótolhatóak a rendezvényen.