Lassú, de stabil növekedést vár a világgazdaságban a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a szervezet éves közgyűlése alkalmából tette közzé friss gazdasági prognózisát. Az IMF által várt lassú növekedés a maga módján negatív rekord, amiben az egyetlen pozitívum az, hogy legalább az infláció is visszaesett.

Az IMF szerint, mint ahogy arról Pierre-Olivier Gourinchas igazgató keddi sajtótájékoztatóján beszámolt, a növekedés támogatása végett az egyes államoknak, és különösen a fejlett gazdaságokban a jegybankoknak van felelőssége. Az infláció megfékezésében, különösen a szolgáltatások terén ugyanakkor sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a zöld beruházásoknál. Vagyis a környezet megóvása érdekében többet kell tenniük a vállalkozásoknak, ügyelve ugyanakkor arra, hogy ez ne járjon feltétlenül magasabb árszinttel. Ebben benne van az üzleti modellek változása, amivel kapcsolatban az IMF szerint az eurózóna egészét nézve sok feladat vár.

Az IMF szerint minden érintett félnek számolnia kell a megnövekedett bizonytalansággal. A bizonytalanság alapját az IMF a mostani időszakban leginkább a zajló és fenyegető katonai konfliktusokban látja, amik több, különösen fejlődő piac esetében keltenek aggodalmat, ilyen például a háborúban álló Ukrajna is.

Ami ellen tehet és tennie kell az egyes országoknak az, hogy sokkal nagyobb elánnal szállnak be az innovációt és szakmai tudást és tanulást elősegítő iparágakba. Ez látszik most az előremutató irányzatnak, ami egyben – sikeresen megvalósítva – védőfalként szolgálhat a fejlődő gazdaságoknak a jövőben jó eséllyel fokozódó gazdasági bizonytalanságban – véli az IMF.

Mégis van mit látni?

A valutaalap szakértői szerint nagy a kockázata annak is, hogy az egyes államok lépések védővámokkal, hatósági intézkedésekkel meg tudják fojtani a gazdasági növekedést.

Jelenleg átlagban fél százalék körüli szinten várja a globális növekedést a Valutaalap. Ezen belül azonban nagyok a különbségek: a fejlődő országokban 4,2 százalékos növekedést remélnek, míg a fejlett országok esetében az áprilisi 1,7 százalékhoz képest 1,8 százalékra javította a prognózist a szervezet, miközben a jövő évi adatot 1,8 százalékon tartotta. Az euróövezetben a tavalyi 0,4 százalékos GDP-növekedés után idén 0,8 százalékos bővülést vár az IMF, ami megegyezik az áprilisi előrejelzéssel. Az euróövezet jövő évi GDP-növekedésével kapcsolatos becslését ugyanakkor 1,5 százalékról 1,2 százalékra rontotta az IMF. Németország idei növekedési prognózisát 0,2 százalékról 0,0 százalékra módosították, a jövő évit pedig 1,3 százalékról 0,8 százalékra változtatták a jelentés összeállítói. Ami az Egyesült Államokat illeti, idei GDP-növekedési előrejelzését 2,7 százalékról 2,8 százalékra, a jövő évit pedig 1,9 százalékról 2,2 százalékra javította az IMF. Az idei magyar GDP-növekedéssel kapcsolatos becslését az áprilisi 2,2 százalékról 1,5 százalékra rontotta az IMF, a jövő évit pedig 3,3 százalékról 2,9 százalékra módosította, miután tavaly 0,9 százalékos csökkenést jegyeztek föl.

Jean-Marc Natal regionális szakértő igazgató szerint nagyok az eltérések az egyes államok között.

„Ez egy bonyolult ügy”

A meglévő félelem az, hogy a globálisan kevésbé fejlett gazdaságok esetleges nehézségei kihatnak partnereik működésére, legyen szó földrajzi közelségről, vagy egyéb gazdasági kapcsolatokról.

Az IMF szerint ugyanakkor továbbra is nagy probléma a magas államadósság, a tagállamok, különösen a fejlődő gazdaságok esetében. Ez különösen azért is jelenthet kockázatot, mert az egyes országok kormányainak a piaci szereplők által diktált lépéseket kell hoznia.

Lefordítva: a befektető elvárt profitja motiválhatja az egyes országok gazdasági döntéseit, márpedig az államok adósságszintjének konszolidálása közös érdek. Az IMF alapvető javaslata mind a kormányok, mind a jegybankok irányában, hogy mértékkel engedjek az ilyen jellegű piaci nyomásnak.

Gourinchas kiemelte, hogy a különböző szempontok közötti zsonglőrködés fontos, és itt lehetnek a helyi adottságok miatt eltérések az egyes országok között között. A jelentés a jövőbeni kockázatokat emeli ki, amiket látszólag a rendszerbe kódoltnak látnak az IMF elemzői.

Probléma például az eladósodottság, ami a kiszolgáltatottabb államok esetében a sérülékenységet is növeli. Az egyes államoknak az alap szerint növelniük kell a mozgásterüket, leginkább azzal, hogy tartalékolnak. Kockázatot látnak a Kínával erősödő kapcsolatokban is. Ennek magyarázata, hogy az IMF romló gazdasági növekedést lát Kína esetében. Jelenleg éves szinten 4,8, jövőre 4,5 százalékos növekedést vár. Ezeket a számokat világpiaci szinten csalódásnak tekinti, ami a magyar gazdaság számára is megoldandó feladat, lévén nagy remények nyugszanak a kínai beruházásokon, amik kikezdhetővé válnak, ha az ázsiai állam kevesebb költőpénzzel rendelkezik.

Lehet borulás

Az IMF egy újabb kockázatot is lát a gazdasági teljesítmények esetén, ami a munkaerővel kapcsolatos problémákkal, részben a vendégmunkások befogadásával függ össze. A másik komoly ok a zöld átállás, amit az IMF szerint is sok bizonytalansággal kell kezelni, mivel az egyes országok vállalati szektorai eltérően tudnak ehhez a változáshoz felnőni.

A valutaalap is úgy látja, hogy ezen a téren sok vállalkozás futhat bajokba, leginkább azzal, hogy ha nem tudja teljesíteni a kialakulóban lévő zöld elvárásokat, akkor miként jut finanszírozáshoz, és ezt mennyire kiegyensúlyozottan tudja áthárítani árazásában a vevőire.

Mit kellene csinálni?

Most kell a döntéshozóknak lépni, itt van a pillanat – az IMF szerint. Amitől óv a szervezet, az a meggondolatlanság. Például a jegybankoknak bármennyire szándéka lehet a kamatok csökkentése a gazdasági növekedés elősegítése érdekében, a túlzott lépések, különösen ha hirtelenek, inkább károkat okozhatnak, mint hasznot.

Az IMF szakértői is elismerik, hogy ebből sok helyen feszültségek keletkezhetnek, leginkább ahol az adott ország gazdasága nagy reményekkel tekint a növekedési lehetőségekre. Magyarország is ilyen.

Az IMF külön kiemeli az általa figyelt tagpiacain a kereskedelmi ingatlanok szegmensét. Ezen a téren erőteljesebb fellépést javasol az engedélyező hatóságoknak. Magyarországon ez a kérdés annyiban megoldott, hogy új irodaházakra nincs szükség, a lakóingatlanok szerepe pedig átalakult.