Túl nagy, hogy összeomoljon – utaltak elemzők a hamarosan 110 milliós lakosságával az arab világ legnépesebb államára, Egyiptomra, amelyet már-már felemésztett az ország évtizedek óta tapasztalt legsúlyosabb gazdasági válsága. Ráadásul a geopolitikai helyzet tovább rontott a kilátásain, a koronavírus-járvány a legfontosabb ágazatot, a turizmust tette tönkre,
az Ukrajna elleni orosz agresszió hetek alatt 20 milliárd dolláros tőkekivonást okozott,
a gázai háború, illetve a jemeni hutiknak a Vörös-tengeren áthaladó hajóforgalom elleni támadásai a Szuezi-csatorna kereskedelmi bevételeit felezték meg. Az iráni–izraeli pengeváltás után pedig küszöbön áll a Rafah elleni izraeli szárazföldi offenzíva, amely akár Egyiptomot is belerángathatja a konfliktusba, és palesztin menekülthullámmal fenyeget.
A stratégiai fekvésű, Nílus menti ország megsegítése egyaránt nyugati és arab érdek, mentőakcióban pedig nem volt hiány. Legutóbb az EU dobott mentőkötelet, Kairóban március közepén
uniós vezetők 7,4 milliárd eurós gazdasági és migrációs segélycsomagot írtak alá Abdelfattah al-Sziszi egyiptomi elnökkel.
Az uniós küldöttség élén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állt, és öt tagország vezetője – Olaszország, Görögország, Belgium és Ausztria kormányfője, illetve Ciprus elnöke – kísérte el. Az Egyiptommal kötött EU-s megállapodás a legutóbbi azok sorában, amilyeneket a migráció megfékezéséért Brüsszel tető alá hozott több afrikai országgal.
