J.D. Vance szerint Donald Trump a korábbi közel-keleti háborúkat indító elnökökkel szemben tudja, hogyan érje el Amerika nemzetbiztonsági céljait.
Majka szerint Donald Trump ahelyett, hogy ígéretének megfelelően véget vetne a háborúknak, csak eszkalálni tudja azokat.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az izraeli-iráni háború hatásai el fogják érni Európát is, de Magyarország kedvezőbb helyzetben van.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
Egyelőre nem világos, hogy a bombázások következtében szabadulhatott-e ki radioaktív anyag.
Izrael szerint az iráni Forradalmi Gárda állhat a háttérben és a szigeten lévő izraeliek lehettek a célpontjaik.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
Megölték a Forradalmi Gárda két másik parancsnokát is, Behnam Csahrijarit és Aminpur Dzsudakit is.
A június 13-án indított nagyszabású offenzíva óta “értékelésünk szerint már legalább két-három évvel késleltettük annak lehetőségét, hogy (Irán) atombombával rendelkezzen” – mondta Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a Bild című német lapnak adott interjújában.
Az izraeli hadsereg szombaton közölte, hogy az éjszaka folyamán csapást mért a dél-libanoni Nakura térségében az Irán-barát Hezbollah egyik állására.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona azokról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
1984-ben jelent meg Izraelben az első híradás arról, hogy Iránt már csak egy lépés választja el az atombombától, azóta 41 év telt el, ám csak mostanra jutott el a két ország közötti konfliktus odáig, hogy Izrael nyílt háborúban próbáljon pontot tenni Teherán atomprogramjának végére. Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Az Arakot úgy tervezték, hogy alkalmas legyen a nukleáris fegyverek gyártásához szükséges plutónium előállítására.
Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, hogy az amerikai cég volt a célpont.
A gázai háborúval kapcsolatos tüntetések elleni fellépést bírálta Michael O’Flaherty.
Jelentős terheket rónak a háborúk a családokra, de elviselik, ha elfogadható az indok – számol be a közhangulatról Székely Róbert Tel-Avivban élő Izrael-szakértő.
Benjamin Netanjahu szerint Teherán meg fog fizetni a legújabb csapásért, ami Izraelt érte.
Bakuban várják, hogy visszatérhessenek Magyarországra.
Az amerikai elnök egyelőre nem hozott végleges döntést országa szerepvállalásáról az izraeli-iráni konfliktusban.
