#Kelet-Németország


Mit látott Putyin Drezdában? És hogyan gyűrte maga alá ezután Oroszországot?

Vlagyimir Putyin 1985-től 1990-ig - Kelet-Németországban tartózkodva - tanúja volt egy diktatúra bukásának, amely hamarosan a Szovjetuniót is magával rántotta. Nehéz lenne elhinni, hogy ezek az évek ne formálták volna a fiatal hírszerzőtiszt pszichéjét. Körülbelül tíz év elteltével a fiatal KGB-ügynökből Oroszország második elnöke lett. Kelet-Németországban szerzett tapasztalatait felidézve megérthetjük, mire gondolt, amikor már elnökként egyszer ezt mondta: „Azoknak, akik nem bánják a Szovjetunió felbomlását, nincs szívük – azoknak, akik eredeti formájában akarják feltámasztani, nincs eszük.” Részlet a Diktatúra 2.0 című könyvből.














"Mindig a másik a náci": Az AfD felemelkedése és Merkel felelőssége

Az AfD előretörése miatt sokkos állapotban elemezte Németország, mi történt az egykori NDK területén, ahol a szélsőjobb lett a második legerősebb párt. A kedélyek lecsitultak, a keletnémeteket újra elfelejtették, és a héten összeült az új Bundestag az AfD majdnem száz képviselőjével. A távlatot kihasználva a hvg.hu elbeszélgetett az újraegyesítés utáni keletnémet generáció egyik prominens tagjával és legjobb ismerőjével. Sabine Rennefanz beszélt provokációkról, sérelmekről és Merkel hibáiról.




„Mostantól nehezebb lesz rendes embernek lenni”

„Gyerünk az utcára” – hirdette meg a jelszót az ismert színésznő, Jutta Wachowiak, megadva ezzel a kezdőlökés az egykori NDK legnagyobb „nem állami” demonstrációjához. Az 1989. november 4-ei tiltakozóakciót furcsa körülmények között kellett lebonyolítani, mégis egy olyan folyamat része lett, amit drasztikusan szakított félbe az NDK megszűnése. És ami átírta a német értelmiség egy részének életét.

Szegő Iván Miklós