Ma Ven-csün, aki korábban kormánytagok mellett is feltűnt, tavaly februárban egy konferencián keltett feltűnést, amikor a száműzetésbe kényszerült tibeti kormány képviselőit próbálta meg fotózni.
Újabb fejezet nyílt a Dél-kínai-tengeren zajló területi vitában.
A Japánban megjelenő angol nyelvű lap úgy látja, hogy a magyar kormányfő beszorul az Egyesült Államok és Kína közé – a saját hibájából. A szerző, Jens Kastner úgy értékeli, hogy Magyarország sokáig a tényleges súlyánál nagyobb befolyást élvezett a világpolitikában, köszönhetően a vétójogának. Azon keresztül ugyanis hatni tudott az EU politikájára mind Peking, mind Moszkva, mind Washington ügyében. Most azonban karamboloznak az orbáni világok.
Őrült versenyfutás zajlik Amerika, valamint Oroszország és Kína között a Hold meghódításáért. A tét olyan energiahordozók kitermelése, amelyek hosszú távra meghatározhatják az űrbéli erőviszonyokat.
Miután Trump az okostelefonokat és a számítógépeket vonta ki a vámok hatálya alól, most úgy tűnik, Peking ugyanígy tesz a mikrochipek egy részével, amelyeket Kína nem tud más forrásból pótolni.
A kínai légitársaságok a vámháború miatt álltak el a megrendeléseiktől.
Az Európai Parlament még 2021-ben helyezett tiltólistára kínai személyeket a Hszincsiangban tapasztalt emberi jogi sértések miatt.
Az új vámok 50 és 65 százalék között lehetnek, Scott Bessent pénzügyminiszter pedig arról beszélt, hogy a harmadik negyedévre tisztázódhat, milyen vámokkal kell tartósan szembenéznie Kínának.
Az amerikai pénzügyminiszter korábban fenntarthatatlannak nevezte az amerikai részről 145 százalékos, kínai részről 125 százalékos vámszintet.
A Microsoft és több más vállalat egy új, savmentes feldolgozási folyamat segítségével nyert vissza ritkaföldfémet az adatközpontokban leselejtezett eszközökből, ami enyhítheti az USA Kínától való függőségét.
A háttérben az amerikai gyártók panaszai állnak, miszerint az olcsó, államilag támogatott kínai termékekkel nem tudják felvenni a versenyt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint kínaiak harcolnak Oroszország oldalán az ukrajnai háborúban, Peking tagadja, hogy részesévé vált volna a konfliktusnak. Az ukrán és az orosz haderőben is szolgálnak külföldiek, de az utóbbiakat Moszkva veti be tömegesen.
Újdelhi védővámot vetett ki az olcsó kínai acél behozatalára.
Nagy közös hadgyakorlatot tartanak a Dél-kínai-tengeren.
Már Donald Trump asztalán volt a TikTok eladásáról szóló alku, a kínai fél azonban az utolsó pillanatban kihátrált, mivel a vámok bevezetése után túl nagy arcvesztést jelentett volna az üzlet. Az elnök így kénytelen volt újabb 75 nap haladékot adni, kérdés, hogy meglágyul-e a kínaiak szíve, miközben a vámok azóta csak tovább emelkedtek, miközben az oldal lelkét jelentő algoritmusról továbbra sem szeretnének lemondani. Mindeközben Trumpnak amerikai befektetőket kell toboroznia, már felmerült az Amazon, Elon Musk és MrBeast neve is.
A gépen már rajta voltak a Xiamen Airlines légitársaság színei, vasárnap reggel mégis a cég amerikai gyártóközpontjában landolt.
Korábban ilyesmire nem alkalmazott módszerrel számolták újra a fákat Kínában. A világ bármely országában használható eljárás segít abban, hogy utána hatékonyabb lehessen a fatelepítés.
Egyre élesebb a feszültség Kína és az Egyesült Államok között, az ázsiai ország most az USA szórakoztatóiparának csap oda válaszul Donald Trump védővámjaira. Önmagában a filmipar nem képvisel akkora értéket, hogy csak ettől meghajoljon Trump, a lépésnek a szimbolikája viszont kétségtelen, és a szórakoztatóipar többi szegmensében is szívhatják a fogukat az amerikai vevők.
Az ukrán elnök először vádolta meg nyilvánosan Pekinget Moszkva közvetlen katonai támogatásával.
Felpörgetnék a belföldi fogyasztást, és stabilizálnák a külkereskedelmet.
