Kína az elmúlt hónapokban szigorú korlátozásokat vezetett be az antimon kivitelére, köztük teljes tilalmat az Egyesült Államok felé. Ez az ásvány létfontosságú az ólomakkumulátorok és több katonai eszköz gyártásához is – írja a Reuters.
Mivel Kína a globális antimontermelés mintegy 60 százalékát adja, és a feldolgozás is jórészt ott történik, a szigorítások gyorsan felborították a kereslet-kínálat egyensúlyát. Az antimon ára egy év alatt több mint négyszeresére nőtt, tonnánként már 60 ezer dollár fölé kúszott.
Az amerikai akkumulátoripar vészhelyzetnek minősítette a helyzetet, a gyártók pedig kénytelenek a megnövekedett költségeket áthárítani a vásárlókra.
A probléma súlyosságát jelzi, hogy egyedül az ólomakkumulátorok globális antimonfelhasználása évi 80 ezer tonnára tehető, miközben a nagy tisztaságú antimonból évente csak kb. 10 ezer tonnára lenne szükség a megfelelő ötvözetek előállításához.
Bár vannak alternatív források, például Dél-Afrikában és Ausztráliában, ezek nem tudják teljesen kiváltani Kínát, különösen, mert az ország napelemipara és kohói jobban fizetnek a nyersanyagért. A feldolgozói kapacitás és az exportengedélyek hiánya miatt egyre többen kényszerülnek a szürke piacra, ahol az árak tovább nőnek, és a kínálat bizonytalan.
A helyzet már most is a gyártók profitját veszélyezteti. Az indiai Exide Industries például az antimonár-emelkedést okolta a gyengébb negyedéves eredményekért. Bár több cég – például a német Hoppecke vagy a japán GS Yuasa – még ki tudta egyenlíteni a többletköltségeket, a trend nem fenntartható.
Az amerikai iparági szereplők stratégiai lépésekre szólítják fel a politikai döntéshozókat: növelni kell a hazai újrahasznosítást, fejleszteni kell a feldolgozókapacitást, és ki kell építeni egy Kínától független, megbízható ellátási láncot. Már folynak is előkészületek: a Clarios például 1 milliárd dolláros ásványfeldolgozó üzemet tervez az USA-ban, míg az ausztrál Nyrstar antimont gyárthatna, ha támogatást kap.
