Utoljára a vikingek tapasztalhattak ilyen meleget Grönlandon
Egy grönlandi jégmagvizsgálat szerint az északi sziget hőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal melegebb a 20. századi átlagnál.
Egy grönlandi jégmagvizsgálat szerint az északi sziget hőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal melegebb a 20. századi átlagnál.
Magyarország és Románia esetében viszont nem tudták kimutatni a globális trendet.
20 évnyi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni, ha a legfontosabb élelmiszernövényeket olyan területeken termelnék, ahol a legoptimálisabb a termelékenység és a környezeti hatás egyensúlya. Az európai szántóföldek nagy részét hagyhatnánk visszavadulni.
A koronavírus elleni egyik oltóanyag fejlesztője, az Északi-sark egy kutatója és az új-zélandi miniszterelnök is szerepel a Nature brit tudományos folyóirat szerkesztői által összeállított tízes listán, amely a tudomány területén idén elért kulcsfontosságú eredményeket és azokat az embereket nevezi meg, akik főszerepet játszottak ezen mérföldkőnek számító kutatásokban.
Egy ember egy hét alatt több mesterséges anyag létrehozásáért felelős, mint a saját testsúlya.
Biológus szerzőnk a genetikailag módosított szúnyogok bevetésének történetét a csavarlegyek kiirtásának históriájával kezdi. Utóbbi a korai „terméketlen rovar”-technológia első nagy sikere, ugyanennek korszerűsített változata célzottan vethető be egyes szúnyogfajok ellen, de tömeges elterjedését sok minden akadályozza.
Ígéretes kutatásokkal igyekeznek munkára fogni azokat a baktériumokat, amelyek valamikor akár még az űrhajókat is elrepíthetik a Marsra.
Már tudják, hogy zajlik a folyamat. Az új ismeretek viszont nem jelentenek gyógymódot vagy kezelést az ősz hajra.
A Homo sapiens mintegy 200 ezer éve a mai Botswana területének északi részén élt még az előtt, hogy más térségekbe vándorolt volna.
A politikusok elfordulni látszanak a kutatóktól, sokszor szankcionálják a megszólalásaikat, írja a Nature, és a példák sorában ott az MTA-ügy is. A megoldás, hogy a tudósok hallassák a hangjukat, figyelmeztessenek a veszélyekre minden eszközzel.
Tán nem ez az a hírérték, amivel a magyar tudománynak be kellene kerülnie a világ legprominensebb, tízmilliók által olvasott tudományos lapjába.
A dél-afrikai Tű-foktól keletre lévő Blombos-barlangban bukkantak rá, legalább 30 ezer évvel régebbi minden eddig ismert emberi rajznál.
A világ legöregebb, mintegy 3,77-4,29 milliárd éves mikroorganizmusának maradványaira bukkant a londoni University College (UCL) szakemberei vezette nemzetközi tudóscsoport Kanadában. A fosszília a legöregebb földi életformák egyikének közvetlen bizonyítéka.
A francia választások második fordulója előtt érveltek Marine Le Pen ellen a tudományos lap véleménycikkében, mondván, csak rövid távon csábító, hogy Le Pen a tudósoknak is próbál imponálni, de nézzenek rá Orbán Viktorra, ha kíváncsiak, hova vezethet egy szélsőjobboldali politikus megválasztása.
A Nature-ben megjelent kutatás szerint a bélmikrobák jelentik a kulcsot, és kezelhető is az elhízás.
Szárnyas dinoszauruszfajta maradványaira bukkantak kínai tudósok, a lelet a dinoszauruszok evolúciójának egy olyan szakaszára ad rálátást, amelynek során egyes alfajok a madarak felé kezdtek fejlődni.
Egy új kutatás szerint a húsfogyasztás visszaszorítása az egyik kulcseleme a klímaváltozás elleni harcnak, de bőven lenne dolgunk ezen kívül is.
Először sikerült megvizsgálni az univerzum első galaxisainak, az úgynevezett bébigalaxisoknak a mozgását.
A rangos Nature kiadó folyóiratában publikált magyar kutatás szerint igenis ki tudunk törni a szokások börtönéből.
A Nature magazin is megkezdte a franciaországi gyógyszerkísérleti tragédia elemzését. Talán legfontosabb felvetése, hogy a tesztelés előtt kimaradhatott a kockázatok számítógépes modellezése, pedig az jó eséllyel megelőzhette volna a bajt. A lap cikkének következtetéseihez egy, az iparágat jól ismerő cégvezető azt tette hozzá, hogy vannak ugyan sötét foltok a gyógyszertesztelés rendszerében, de szerinte az alapvetően mégis biztonságos.