Interkontinentális ballisztikus rakétával támadtak az oroszok az ukránok szerint
Ilyet eddig nem vetettek be a háború folyamán.
Ilyet eddig nem vetettek be a háború folyamán.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint a kormány a békében bízik, de minden eshetőségre felkészül.
Az orosz elnök összesen hetven állattal, köztük egy oroszlánnal és két barnamedvével ajándékozta meg a phenjani állatkertet.
Bizalmas NATO-iratok átadása közben fogták el 2021-ben.
Ukrajna és Oroszország is eszkalálja a közel három éve tartó háborút. Mivel mindkét fél arra számít, hogy 2-3 hónapon belül tárgyalások kezdődnek a konfliktus lezárásáról vagy legalábbis befagyasztásáról, a szemben álló felek az utolsó pillanatig igyekeznek javítani pozícióikat – állítják a hvg360-nak nyilatkozó diplomaták. Értékelésük szerint most jön a legnehezebb hónap, de atomháború biztosan nem lesz.
A 250 kilométeres hatótávolságú rakéta roncsait a Kurszki területen találták meg.
Az FSZB szerint az 57 éves férfi energetikai létesítményeket akart megtámadni ukrán biztatásra. Ráadásul volt egy közös fotó a telefonján Olaf Scholzcal.
Karácsony Gergely levelet is írt Beregszász polgármesterének, amelyben együttérzését és támogatását fejezte ki.
A NATO-főtitkár szerint Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán kapcsolata fenyegetést jelent Japánra, Dél-Koreára és az Egyesült Államokra is.
Két napig védelmet adó, telepíthető atombunkerekről van szó.
Ezer nap háború – 24 ezer óra, vagy majdnem másfél millió perc. „A háború Ukrajnában zajlik, de elég közel bármely európai országhoz, és üzenet azoknak, akik a háborús fáradságra hivatkoznak, hogy a háború még mindig tart.” Vendégcikk Balogh Istvántól, Ukrajna magyarországi ideiglenes ügyvivőjétől.
Az gyorsan kiderült 2022-ben, hogy az oroszok nem tudják három nap alatt elfoglalni Ukrajnát, de arra sem számíthattak sokan, hogy több mint ezer napig fog tartani az orosz–ukrán háború. Óriási változások történtek az elmúlt ezer napban nemcsak az agresszornál és a megtámadott félnél, hanem szerte a világban. Ezek közül foglaljuk össze a legfontosabb gazdasági következményeket.
A fizetésről egyelőre azonban még nem beszéltek vele.
Navalnij özvegyének vezetésével rengeteg emigrációban élő orosz vonult fel vasárnap az orosz–ukrán háború leállítását követelve.
A drónok közül kettő egyenesen Moszkva felé tartott.
Joe Biden engedélyezte Kijevnek, hogy az oroszországi katonai célpontokra irányítsa az USA-tól kapott nagy hatótávolságú rakétákat, erről ír a Wall Street Journal és a Die Zeit. Michael Ignatieff volt CEU-rektor sajnálatosnak tartja, hogy a nyugati közvéleményt egyre kevésbé foglalkoztatja az ukrajnai háború. Európának sok pénzt kell áldoznia, ha bármilyen szerepet akar játszani az amerikai választás után még inkább átrendeződő világban, írja egy eszmetörténész a Spiegelben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Komoly fegyvertény lehet Ukrajna kezében az amerikai ATACMS rakétarendszer, amellyel az Egyesült Államok felhatalmazása után immáron orosz területeket is célozhat Kijev. Mutatjuk, mire képes a fegyver.
A Washingtonban engedélyezett ATACMS rakéták hatótávja 300 kilométer, ez azt is jelenti, hogy az ukránok fontos katonai célpontokat és olyan városokat is elérhetnek, mint Voronyezs, vagy Kurszk.
Az észak-koreai katonák bevetésére adott választ az amerikai elnök.
Nem ez az első eset, hogy a hajó olyan területen cirkált, ahol kritikus infrastruktúra nyugszik a tengerfenéken.