Ezer-ezer fős fogolycserében állapodtak meg az oroszok és az ukránok
Isztambulban állapodtak meg a felek.
Isztambulban állapodtak meg a felek.
A putyini Oroszország évekkel Magyarország előtt jár a kormánynak nem tetsző civilszervezetek, médiumok és pártok megregulázását lehetővé tévő „külföldi ügynök” törvény elfogadásában, folyamatos szigorításában és alkalmazásában. A trend egyértelműnek tűnik, aki egy ilyen törvényt bevezet, az nem áll meg félmegoldásoknál. Moszkváról egyebek mellett Grúzia, Kirgizisztán és az egyelőre részben visszatáncoló Szlovákia vesz még példát.
Tovább bővül a szankciókkal sújtott oroszok listája, nehezebb lesz kikerülni a szankciókat, de a putyinista propagandát is célba veszi az EU.
A gyanúsítottak már a támadás tesztelési fázisában tartottak, nyomkövetővel ellátott csomagokat küldtek ukrajnai címekre.
Putyin haverjai mindig a nyugati szövetségeseket hibáztatják, a nácikat néha, a szovjeteket sosem.
Az Oroszországgal szembeni szankciók jelenlegi formájukban július végén járnak le, és bár egyre többször hallani egy esetleges tűzszünetről, az Unió mégis fenntartja a gazdasági nyomást Moszkván.
Az ügyet a holland és az ausztrál kormány vitte a nemzetközi szervezet elé.
A lengyel külügy bekérette az orosz nagykövetet.
Szijjártó Péter szerint évi plusz 600 milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ha megvalósulna az EU terve, és minden tagállam teljesen leválna az orosz energiahordozókról. Pontosan miről szól az unió javaslata? Milyen helyzetben éri Magyarországot? És tényleg feladat nélkül maradhat Németh Szilárd rezsibiztos?
Az ukránok által elfogott magyar kémek olyan információkat gyűjthettek, amelyek Magyarországnak nem túl hasznosak, Oroszországnak viszont annál inkább – véli Rácz András Oroszország-szakértő, aki szerint a magyar kormány szándékosan, a kárpátaljai magyarok érdekeivel is ellentétesen eszkalálja a konfliktust.
A varsói Marywilska bevásárlóközpont éppen egy éve égett porig, Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint az elkövetők részét azóta elfogták, és biztosra vehető, hogy a gyújtogatást az oroszok rendelték meg.
Bár megszületett Kijev és Washington alkuja az Ukrajnában található ásványkincsek közös kitermeléséről, még sok a bizonytalanság benne, és évek telnek el, mielőtt megnyílnak az első bányák.
Egy újabb közös pont Moszkva és a Fidesz-kormány között: előszeretettel gúnyolódnak az Európai Unión. De mit akarnak az oroszok? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Robert Fico szlovák miniszterelnök elutasítja az Európai Unió és Oroszország között kialakulófélben lévő “vasfüggönyt”. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott beszélgetés után közzétett videóüzenetben egyben őrültségnek nevezte, hogy az EU be kívánja szüntetni az orosz energiahordozók importját. tett közzé szombaton a Facebookon.
Szintet lépett a Kína és Oroszország közötti együttműködés, Moszkvának pedig esze ágában sincs befejezni az Ukrajna elleni, igazságosnak tartott háborút – ezek a fő üzenetek a Vörös térről, ahol pénteken közel harminc ország vezetői vettek részt Vlagyimir Putyin orosz elnök társaságában a hagyományos győzelem napi díszszemlén.
29 külföldi állam vezetője vesz részt a május 9-ei győzelem napi moszkvai katonai díszszemlén, ami a hivatalos orosz magyarázat szerint azt mutatja, hogy egyre nő az ország nemzetközi tekintélye. A vendégek közül csak hárman jönnek Nyugatról, a Moszkvába zarándokolók nagy része a volt szovjet tagköztársaságokból érkezik. A közös jellemző az lehet, hogy valamennyi külföldi politikusnak egyéni elképzelése van a demokráciáról, Moszkvában akár meg is alakíthatnák az „illiberális internacionálét”.
Vlagyimir Putyin meghívására érkezett az orosz fővárosba, a világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre.
Az amerikai alelnök arról is beszélt, hogy szeretné, ha az oroszok és az ukránok közvetlenül tárgyalnának.
Moszkva felszólalt a kirobbanófélben lévő indiai-pakisztáni konfliktus ellen, és az ellentétek békés megoldásának fontosságát hangsúlyozta.