Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az Európai Bizottság ma olyan javaslatot terjeszt elő a miniszteri tanácsülésen, amely megkerülné a potenciális magyar és szlovák vétót, viszont azonnali hatállyal megtiltana minden új gázmegállapodást Oroszországgal – írja a Financial Times. A lap megszerezte a dokumentumot, amely tartalmazza, hogy a meglévő szerződések jövőre futnának ki, a hosszú távú egyezségek határnapja pedig 2028. január 1. lenne.
Azaz a magyar és a szlovák kormány 2027-ig kapna haladékot az ügy rendezésére. Blokkolni nem tudnának, mert a 27-ek a döntést a kereskedelmi törvény alapján hoznák meg, ahhoz pedig elegendő a minősített többség. De arra is hivatkozik a tervezet, hogy az alapszerződés értelmében az energiapolitikának kötelessége gondoskodni az ellátás biztonságáról.
Bennfentes források szerint azonban az importőr államok továbbra is aggódnak, mert félnek, hogy kompenzációt kell fizetniük Moszkvának a jogi keretek felmondásáért. Ugyanakkor az érintett cégeknek bizonyítaniuk kellene, hogy az általuk vett földgáz nem Oroszországból érkezik.
Szijjártó Péter és a helyettes szlovák gazdasági miniszter nem örülne ennek a megoldásnak, de azt sem látják, hogy országuk 2028-tól miként jutna hozzá a szükséges mennyiséghez.
Más uniós indítványok már felvetették, hogy a szóban forgó kormányok mutassák be, milyen egyéb forrásokból tudnának vásárolni. Az orosz földgáz legnagyobb vásárlója tavaly Olaszország volt a földrészen, utána Magyarország, Franciaország és Spanyolország jött a sorban.
Oroszország Ukrajnával szemben megindított 2022-es inváziója után heteken belül két alkalommal is kijelentették az állam- és kormányfők, hogy az EU-nak fel kell hagynia az oroszenergia-vásárlással, és teljes mértékben le kell válnia az orosz energiahordozókról. Erre hivatkozással állította össze és mutatta be idén május 6-án az Európai Bizottság azt a csomagot, amely tartalmazza, mindez hogyan történhet meg 2027 végéig. Ezt konkretizálja tehát az EU a keddi nap során.
Az uniós energiaminiszterek tanácsa hétfőn Luxemburgban tárgyalt a javaslatról, ez volt az első alkalom, hogy a tagállamok elmondták ilyen körben a véleményüket. Magyarországot Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte, aki az esemény utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „a Von der Leyen–Zelenszkij-terv tárgyalásába fogott bele a Tanács” és hozzátette, hogy Brüsszel el akarja lehetetleníteni az olcsó orosz energia vásárlását, emiatt magyar családoknak az eddigi rezsiköltségek két-három-négyszeresét kell majd fizetni. Azt is elmondta, hogy Brüsszel lefeküdt Kijevnek.
