Törökország jogi és diplomáciai lépéseket tesz amiatt, hogy a francia szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo sértőnek tartott karikatúrát tett közzé Tayyip Erdogan török államfőről. Az Ankara és Párizs közötti vita az után tört ki, hogy egy iszlamista csecsen fiatalember lefejezte Samuel Paty párizsi tanárt, aki a Mohamed prófétát kifigurázó karikatúrát mutatott meg diákjainak.
Miközben az Egyesült Államok, Oroszország és Törökország is a konfliktus békés rendezésére kéri a feleket, a harcok nem szűnnek Örményország és Azerbajdzsán között.
Párizs hazarendelte szombaton ankarai nagykövetét, miután a török elnök lényegében azt üzente francia kollégájának, hogy az szerinte nem normális.
Már kevesebb mint 12 ezer forintért meg lehet szerezni a három meccsre szóló bérleteket.
A török elnök reagált Emmanuel Marcot iszlám szeparatizmus elleni akciótervére.
A Kínából visszatelepülő európai cégekért Magyarországgal is versenyez Törökország, amely az EU-val szemben, illetve a közel-keleti és észak-afrikai térségben is érezteti az erejét – mondta a HVG-nek Szinan Ülgen török politikai elemző.
Átlépte a 9 ezret a halálos áldozatok száma az országban.
Erdogan elnök nagyon megemelte az alkoholos italokra kivetett adót, a nép azonban így sem akar lemondani róluk.
Ersin Tatar mellett a jelenlegi államfő, Mustafa Akinci jutott tovább a csak Törökország által elismert államban.
Karabah határain túlra is átterjedtek a múlt vasárnap kezdődött heves azeri–örmény harcok, és úgy tűnik, egyelőre egyik fél sem hajlandó kompromisszumra. A konfliktusban érintett már Törökország, Oroszország, Iráni és Izrael is.
Az örmény kormányfő szerint a fegyvernyugvás feltétele Ankara kivonulása a Dél-Kaukázusból, míg a török államfő arról beszélt, hogy a küzdelem addig tart, amíg a megszállt Hegyi-Karabahot el nem hagyják az örmény erők.
Az ülést többször is megszakítva az uniós állam- és kormányfők végül csütörtökön éjfél után döntést hoztak a Fehéroroszországgal kapcsolatos szankciós intézkedésekről. Zöld utat kapott az az elképzelés, hogy mintegy negyven személyt sújtsanak beutazási tilalommal, uniós számlák befagyasztásával. Lukasenka elnök azonban nem lesz a listán.
Bár volna rá igény, de valószínűleg mégsem lesznek szankciók sem Fehéroroszországgal, sem Törökországgal szemben az uniós állam- és kormányfők délután kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján. Kérdés, hogy napirenden kívül a tagállami vezetők beszélnek-e az igazán feszítő problémákról: a következő hétéves költségvetésről, migrációról és jogállamiságról.
Törökország beavatkozhatott az azeri–örmény konfliktusba. A török államfői hivatal kommunikációs igazgatója tagadta a hírt.
Az elmúlt években a Földközi-tenger alatt felfedezett hatalmas földgázmezők Ankara és Nicosia között rosszabbá tették a viszonyt.
Recep Tayyip Erdogan török elnök politikája és katonai akciói fenyegetik az arab országok biztonságát a liga szerint.
Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás reményével törölte az alkotmányból, ehelyett lépett életbe a sokszoros életfogytiglan.
