Baljós előjel: nagyobb a csapadékhiány Magyarországon, mint a 2022-es aszálykatasztrófa előtt volt

A 2022-es emlékezetesen aszályos év elejéhez képest is rosszabb helyzetből indul Magyarország az elmúlt időszak csapadékösszegét nézve. A HungaroMET 90 napos csapadékösszeg-anomáliát bemutató térképén két apró helyszínt kivéve nincs olyan hely, ahol több eső hullott volna, mint a sokévi átlag, sőt az ország nagyobb részén legalább 50 – sőt van, ahol közel száz – milliméterrel el is marad az átlagtól a tavaly november elejétől idén január végéig tartó időszakban lehullott csapadék. 

Hiába van immár január vége, még mindig nem indult be meg a patakok többsége. Amikben mégis van víz, azok is épphogy csak csordogálnak – sorolta idén januári terepi tapasztalatait az Ember és Természet avagy kicsoda Öko Ható Pál Facebook-oldalt szerkesztő természetvédelmi szakember, aki aggasztónak tartja a mostani helyzetet, pláne, hogy még a 2022-es, a gazdáknak 400 milliárdos kárt okozó súlyosan aszályos év sem indult ennyire negatív csapadékanomáliával, ahogy arra egyik január végi posztjában is felhívta a figyelmet. Mint a HVG-nek elmondta:

csontszárazak még azok az időszakos belvízfoltok is a szántókon és a gyepeken, amik a téli időszakban rendre meg szoktak telni vízzel. 

A jelenlegi helyzet bár valóban nem optimális, de nem feltétlenül vezet oda, hogy idén is olyan aszályos lesz az időjárás, mint három éve – kommentálta az HungaroMET vonatkozó adatait Kovács Attila Viktor, a szervezet agrometeorológusa.

90 napos csapadékanomália, ennyivel kevesebb csapadék hullott az átlaghoz képest

HungaroMET

Még alakulhat úgy az időjárás, hogy elkerüljük az újabb aszályt. 

A tavaly nyári és ősz eleji nagyon száraz időjárás során mélyen kiszáradtak a talajok, de a szeptember közepe-október közepe közötti nedvesebb időszakban elég jól visszatöltődött a talajnedvesség. Bár ez a folyamat november közepéig megint megszakadt, utána december végéig ismét jobban alakult – már csak azért is, mert a hidegebb idővel kevesebb volt a párolgási veszteség. A januári időszak azonban az ország nagy részén szárazabb volt a szokásosnál – fogalmazott a szakember. 

A meteorológus szerint a mezőgazdaság számára kedvező, ha télen meghatározott mennyiségű vízzel töltődnek fel a talajok a tavasz kezdetére. Ez az ország délnyugati és északkeleti részében már megtörtént, előbbinél nagyobb, utóbbinál kisebb mértékben. Viszont az Alföldön és annak délkeleti részén – ahol gyakori probléma a csapadékhiány –, még lenne hely a víznek a talajban. Általában elmondható, hogy a talaj felső 50 centiméteres rétegében majdnem az egész országban elegendő a talajnedvesség – ez az őszi vetés miatt fontos, a növények itt találhatnak maguknak elég vizet a kezdeti fejlődéshez –, ám a mélyebb rétegekben még hiányzik a víz.  

Erre utalnak az Országos Vízügyi Főigazgatóság Integrált Vízháztartási Tájékoztatóinak januári Operatív aszály- és vízhiány-értékelésének adatai is. A talajok vízzel telítettsége a 0-50 centiméterig terjedő rétegekben jóval kedvezőbb adatokat mutat, mint az 50-100 centiméteres mélységben, ahol az ország legnagyobb részén 70 százalék alatti a hasznosítható víztartalom aránya –, sőt december utolsó tíz napjában egyes helyszíneken – Debrecenben és Soltvadkerten – alig érte el az 50 százalékot ez az érték.  

Még kéri a vizet a talaj

Ha nem folytatódik a talaj feltöltődése csapadékkal, és nem jut elegendő mennyiség a mélyebb talajrétegekbe a növények nem találnak majd ott vizet – ez különösen a kukorica esetében jelenthet problémát, amelynek gyökerei egy méternél mélyebbre is lenyúlhatnak –, az fokozza az aszály kockázatát, pláne, hogy januárban nem folytatódott feltöltődés, és

a következő 8-10 napra szóló előrejelzések sem kecsegtetnek számottevő csapadékkal.