Az agykutatás az orvostudomány talán legrégibb és legbonyolultabb területe. A tudósok főként azért is vizsgálják a szervet, hogy válaszokat találjanak az agyműködés területén beálló változatásokra és lehetséges gyógymódokat dolgozzanak ki. Ez azonban hosszas, bonyolult és gyakran eredmények nélküli munkát jelent.
A BBC egyik kapcsolódó cikkében említést tesz amerikai kutatók beszámolójáról, akiknek sikerült elérniük, hogy a testből – műtét útján – eltávolított agyszövetet, vagyis a szerv egy kis darabját, még órákkal a beavatkozás után is tanulmányozhassák. Az áttörést az jelenti, hogy az agydarabot képesek életben tartani, vagyis a szervdarab úgy funkcionál, mintha még mindig a testben lenne.
Az orvosok egyike, a washingtoni Allen Institute munkatársa, Ed Lein szerint bár sokféle tanulmány létezik, az agykutatás területe olyannyira hatalmas, hogy még mindig van, amit egyáltalán nem értünk. Az általuk kidolgozott új eljárás viszont nagy segítséget jelent számukra, hiszen embertől származó, élő szöveten át kereshetik a válaszokat a kérdéseikre.
Lein szerint az egerektől vett minták nem olyan jók erre a feladatra, mert a rágcsálók agyának anatómiai tulajdonságai nagyon eltérnek az emberi szervtől, és a különféle sejttípusokból sincs annyi. Ráadásul a kapcsolódási pontok sem ugyanazok, így a kutatásokat több tényező is nehezíti. (Ezt az elméletet brit orvoscsoportok kevésbé osztják.)
Lein úgy véli, munkájuk révén az agykutatás új szintjét sikerült elérniük, melynek gyümölcse idővel a gyakorlatban is megmutatkozhat. Az orvos példa gyanánt jobb és hatásosabb kezeléseket említett, vagyis olyan gyógymódokat, melyek nagyobb valószínűséggel segítik át valamin a pácienst.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
