Még egy autógyárat építene Európában a BYD, és egy akkumulátorgyárról is szó van
A most épülő magyar és török gyárak kapacitása félmillió autó lehet évenként, ezek mellé jöhet egy harmadik gyár is.
A most épülő magyar és török gyárak kapacitása félmillió autó lehet évenként, ezek mellé jöhet egy harmadik gyár is.
5 milliárd dollárt vonna be a vállalat a részvénykibocsátással.
A demonstráción a nemrég a Tisza Párthoz csatlakozóTóth Imre Bruti humorista is felszólalt, szerinte a Fidesz a világ legveszélyesebb ipari tevékenységet hozta Debrecenbe.
Ötvenmilliárdos gyártósor jön, a külügyminiszter szerint kutatásfejlesztéssel is fognak foglalkozni.
A humorista által alapított Tisza Sziget fő célja az akkugyárak elleni fellépés lesz.
„Iparbiztonsági kockázatok a magyar akkumulátorgyártásban és az ezzel kapcsolatos kommunikáció” címmel átfogó elemzést tett közzé Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, amelyben a magyar akkumulátoriparral kapcsolatban rámutat az iparbiztonsági kihívásokra, a lakossági tájékoztatás hiányosságaira és a civilek elhallgattatására is.
De még ez is csak feleakkora kapacitású lesz, mint a magyar üzem.
Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.
Az Audi, a kormány és a fideszes győri önkormányzat is makacsul tagadta az üzem építésének tervét, most azonban napvilágot látott, hogy valójában igenis tervezték azt, de a Volkswagen végül az e-autók iránti gyenge kereslet miatt dobta az elképzelést.
A jövő generációi nem csupán a technológia csodáival szembesülnek majd, hanem a tetteink következményeivel is – figyelmeztet Bándi Gyula, a PPKE JÁK egyetemi tanára, aki 2017 óta az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
Egy korábbi, akkugyáras történet került elő.
Két akkumulátor- és egy autógyár épül, komoly fogyasztásuk lesz, még sincs pénz a fejlesztésre.
A dél-koreai és kínai cégek előszeretettel alkalmazzák a speciális szakértelmet nem igénylő építési feladatokra.
A magyarok mellett kirgizektől, vietnámiaktól, szlovákoktól és ukránoktól is megvált a BC Gen Kft., amely tervezett beruházásait is halasztja. A térség parlamenti képviselője több mint egy tucat elbocsátott magyar dolgozóról tud.
A gazdaságkutató rámutat: amikor a termékexport gyengélkedett, a visszaesését a szolgáltatások ellentételezték, ez mentette meg a magyar gazdaságot.
Az EU-s szabályozás kimondja: ahonnan az akkumulátor való, ott kell gondoskodni az újrahasznosításáról is. Miután a kormány kiárusította az országot a távol-keleti akkugyáraknak, kényszerpályán mozog, pedig az akkubontás nem megtérülő üzletág, és ugyanúgy súlyos környezetvédelmi kockázatokat hordoz, mint az elsődleges gyártás. És annak a bontási módnak, melyet az uniós szabályozás lehetővé tesz, még a vízigénye is ugyanakkora.
Pekingben tárgyalt egy sor akkumulátor-újrahasznosító céggel a nemzetgazdasági miniszter, “megismerésük és lehetséges magyarországi befektetéseik megvizsgálása céljából”. Vagyis arról igyekezett őket meggyőzni, hogy telepítsenek üzemeket Magyarországra, “lehetőséget teremtve a használt akkumulátorok nagy mennyiségű újrahasznosítására”. Az újrahasznosítás egyébként uniós kötelezettség.
Az új eljárások során egységesen valamennyi akkumulátortípus és részegységei gyártása, valamint hulladékainak előkezelése, hasznosítása környezeti hatásvizsgálatköteles tevékenységnek minősül.