Magyarország egyik legnagyobb beruházása valósulhat meg a Komárom-Esztergom megyei településen, amellyel kapcsolatban a polgármester úgy próbálja megnyugtatni a közvéleményt, hogy nem is akkumulátorgyár lesz, csak akkumulátorokhoz állítanak elő katódot. Ez azonban nagy nyugalomra nem ad okot, és az is kétséges, milyen hasznot jelent a településnek a Huanyou Cobalt.
Az ilyen akkumulátorok lényege, hogy a folyékony elektrolit helyettesítése miatt elenyésző a tűz veszélye, emellett jobb általános teljesítményt és kompaktabb, olcsóbb akkumulátorcsomagok gyártását teszik lehetővé.
Tűz ütött ki a SungEel Kft. bátonyterenyei üzemében, ahol az akkumulátorgyári selejtet dolgozzák fel. Tavaly nyáron ugyanott egy darálógép felrobbanása miatt négy ember megsérült, míg márciusban a cég másik, szigetszentmiklósi üzemében történt baleset halállal végződött. Ezúttal személyi sérülés nem történt.
„Hogyan lehet versenyezni olyan cégekkel, amelyek ötször akkora méretben gyártanak elektromos autókat?” – vetette fel a kérdést az amerikai gyártó vezetője.
Akár kilencezer ember is dolgozhat majd az üzemben.
Ha elkészül, ez lesz Kanada legnagyobb gyára.
Kevés alaposabb összefoglalót olvashat ma az akkumulátorgyárak hazai helyzetéről annál, mint amit a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének főmunkatársa készített. Éltető Andrea végigtekint a gyárak építését mozgató érdekeken, az eddig megépült üzemekkel kapcsolatos, nem mindig kedvező tapasztalatokon, számba veszi a környezeti és gazdasági kockázatokat, rávilágít a kormányzat velük kapcsolatos ellentmondásos tevékenységére, és megállapítja: Magyarország úgy vágott bele az egészbe, hogy alapvető kérdéseket nem tisztázott.
A tantárgy, és a későbbi speciális szakirány a kormány azon szándéka következtében jött létre, hogy akkumulátorgyár-nagyhatalmat csináljon az országból, bár ezt leginkább azok nem szeretnék, akik a tervezett gyárak mellett élnek.
A környezetnek és a társadalomnak is benyújtja a számlát a kormány erőltetett akkumulátorgyár-építési törekvése, gazdaságilag pedig függő helyzetet teremt. AZ EU-ban repedezik az összetartás az e-autók ügyében.
A kormány gázerőműveket akar építeni, hogy az azokban elégetett orosz gázzal elégítse ki az ázsiai akkumulátorgyártók áramigényét. A miniszterelnök szerint más gazdaságfejlesztési irány nem elképzelhető, mi ehhez értünk.
A polgármester azt mondja, az akkumulátorgyárhoz túl kevés a meglévő elektromos kapacitásuk.
A helybéliek nem szeretnék, ha a szomszédjukban több ezer tonna veszélyes anyagot tárolnának.
Idén is megdőlt a beruházási rekord Magyarországon, a legnagyobb részük az elektromosautó-iparba érkezett – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.
Triplán is környezetbarát módszert sikerült találniuk tudósoknak, hogy lehet tartós elektródákat gyártani akkumulátorokba. Ami a legjobb: ilyen módon tovább is tartanak a telepek.
Jelenleg ezeket 98%-ban Kínából importálják, és ez jelentős zsarolási potenciál, hiszen a gazdaság egyre több ágában elengedhetetlenek ezek az anyagok. Csakhogy a ritkaföldfémek bányászata károsítja a környezetet, ezért a helyi lakosság igencsak ellenáll.
A Shanghai Pytes Energy Company elsősorban a kisebb elektronikai eszközökbe szállít lítiumion akkukat.
Még idén dönthet a Volkswagen vezetése arról, hol építsék meg a hat nagy európai akkucsomag-üzemük közül a negyediket. A lehetséges helyszínek között, mások mellett, Magyarország is ott van.
Az európai autógyártók lemaradtak némileg a villanyautók legfontosabb összetevőjének saját előállításában. Most egyszerre próbálják behozni a hátrányt.
A kormány megemeli az egy cégnél alkalmazható külföldiek kvótáját. Hivatalosan azért, hogy a külföldi cégek több munkahelyet hozzanak, ami a magyar munkavállalóknak is jó. Valójában a magyar gazdaságban egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány. Az idegengyűlöletből önidentitást építő kormánypártnak azonban nehéz felvállalnia, hogy az országnak szüksége van migránsokra.
Harmadik gyártóegységét építi a dél-koreai SK Innovation, ez a valaha volt legnagyobb zöldmezős beruházás Magyarországon.
