#alapkamat






Az MNB spórolós lépést tesz

Az MNB csökkenti a bankok által kötelezően nála parkoltatott tartalék rátáját 10 százalékról 8-ra. Ez egyrészt semleges, technikai intézkedés, az MNB-nek azért pozitív, hiszen a tartalék után a 6,5 százalékos alapkamatot fizeti, minél több a tartalék, annál nagyobbat bukik a jegybank.







Varga Mihály: Vége az infláció csökkenésének

Áprilisban még lassul a pénzromlás, utána az infláció várhatóan 4 százalék körül fog ingadozni. A vámháborús környezetben sok a bizonytalanság, jósolni is nehéz, marad a jegybanki szigor, beleértve a 6,5 százalékos alapkamatot.




Az alapkamat változatlan, Varga színt vall a kormány intézkedéseiről

Ahogy várható volt, a jegybank Varga Mihály elnöksége alatt is tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés utáni tájékoztatót személyesen Varga tartja – amikor legutóbb jegybankelnök ilyen tájékoztatót tartott, árfolyamválság alakult ki. Ettől most nem kell tartani, de kérdés, mit szól Varga a legújabb kormányzati intézkedésekhez (készpénzesítés, árréssapka, szja-mentesség, áfa-visszatérítés).


MNB: Esélyes, hogy februárban sem lassul az infláció

A jegybank korábban februárra várta az infláció lassulását, most már csak az első negyedévre. A pocsék januári adat miatt az egész éves előrejelzés fölfelé tolódik. Főleg a szolgáltatások januári áremelkedése volt meglepő. A lakosság inflációs várakozásai 2022-t idézik. A Monetáris Tanács szerint szigorúságra van szükség, ezért marad a 6,5 százalékos alapkamat.




MNB: Magyarország „szembeszeles környezetben” van, kamatcsökkentésről immár szó sincs

A kamatcsökkentés opcióként sem merült fel a legutóbbi jegybanki kamatdöntésen, és a szó is kikerült az iránymutatásból. A jegybank szerint december óta romlottak az inflációs kilátások, a lakossági és vállalati várakozások pedig az indokoltnál még jobban zuhantak. A geopolitikai helyzet bizonytalan, a befektetői hangulat változékony, Magyarország „szembeszeles környezetben” van.