Gránitszilárdságú a Varga Mihály-féle alapkamat
Az alapkamat marad 6,5 százalék. A gyengélkedő gazdaságra ráférne a kamatcsökkentés, de a magas infláció és a gyengélkedő forint erre nem nyit teret.
#alapkamat
Varga Mihály: Vége az infláció csökkenésének
Áprilisban még lassul a pénzromlás, utána az infláció várhatóan 4 százalék körül fog ingadozni. A vámháborús környezetben sok a bizonytalanság, jósolni is nehéz, marad a jegybanki szigor, beleértve a 6,5 százalékos alapkamatot.
A Varga-féle MNB tovább menetel a Matolcsy-féle úton
Az alapkamat marad 6,5 százalékon, ahogy Varga Mihály meghirdette: továbbra is szigorú, óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség.
Bejelentette a kormány, mi kell a banki különadó kivezetéséhez, és nem egyhamar fogják ezt elérni
Az energiaválság előtti kamatszintekre kellene visszatérni a banki különadó csökkentéséhez, ami a mostani szint megfelezését jelentené.
Az alapkamat változatlan, Varga színt vall a kormány intézkedéseiről
Ahogy várható volt, a jegybank Varga Mihály elnöksége alatt is tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés utáni tájékoztatót személyesen Varga tartja – amikor legutóbb jegybankelnök ilyen tájékoztatót tartott, árfolyamválság alakult ki. Ettől most nem kell tartani, de kérdés, mit szól Varga a legújabb kormányzati intézkedésekhez (készpénzesítés, árréssapka, szja-mentesség, áfa-visszatérítés).
MNB: Esélyes, hogy februárban sem lassul az infláció
A jegybank korábban februárra várta az infláció lassulását, most már csak az első negyedévre. A pocsék januári adat miatt az egész éves előrejelzés fölfelé tolódik. Főleg a szolgáltatások januári áremelkedése volt meglepő. A lakosság inflációs várakozásai 2022-t idézik. A Monetáris Tanács szerint szigorúságra van szükség, ezért marad a 6,5 százalékos alapkamat.
Matolcsy utoljára szavazott az alapkamatról, íme az eredmény
Az Európa-bajnok infláció mellett nem meglepő módon 6,5 százalék marad az alapkamat. Egy hónap múlva már a Varga Mihály vezette Monetáris Tanács dönthet róla.
Pleschinger az inflációról: Nincs mozgástér az alapkamat csökkentésére, az emelése pedig „elképzelhetetlen”
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának leköszönő tagja szerint a jegybank az inflációt másfél éven belül szeretné visszakormányozni a 3 százalék körüli szintre, az idei év átlaga 4-5 százalék lehet.
MNB: Magyarország „szembeszeles környezetben” van, kamatcsökkentésről immár szó sincs
A kamatcsökkentés opcióként sem merült fel a legutóbbi jegybanki kamatdöntésen, és a szó is kikerült az iránymutatásból. A jegybank szerint december óta romlottak az inflációs kilátások, a lakossági és vállalati várakozások pedig az indokoltnál még jobban zuhantak. A geopolitikai helyzet bizonytalan, a befektetői hangulat változékony, Magyarország „szembeszeles környezetben” van.
Itt van a Matolcsy-korszak utolsó előtti kamatdöntése
Az MNB a 6,5 százalékos irányadó kamat tartására rendezkedett be október óta, ennek megfelelően januárban sem csökkentett a Monetáris Tanács.
Magasabb infláció, kisebb növekedés – itt a jegybank friss előrejelzése
Idén csak 0,5 százalék körül lesz a gazdasági növekedés, de e tekintetben jövőre javulnak a kilátások. Az inflációt viszont emelik a kormány adóemelései és a gyenge forint, a pálya 0,5 százalékponttal csúszott fel, csak 2026-ban lehet meg a 3 százalékos jegybanki cél. A jegybank kész huzamos ideig tartani a 6,5 százalékos alapkamatot.
Eldőlt, milyen alapkamat kerül a magyarok karácsonyfája alá
A külső és belső gazdasági helyzet se jobb, de rosszabb nem lett, a jegybank tartja a magas alapkamatot.
Kamatot vágott a dél-koreai jegybank a gyenge növekedési adatok fényében
Október óta másodszor csökkentik az alapkamatot a romló gazdasági adatok és az infláció lassulása miatt.
MNB: Most kell óvatosnak lenni, az inflációs félelem még mindig ott van a fejekben
Csak akkor lehet beindítani a gazdasági növekedést, ha az infláció árnyékát is eltöröljük – mondta az MNB alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen. A jegybank várakozásánál jóval gyengébb a forint, emellett az adópolitika is felfelé lökheti az árakat, ráadásul élnek a rossz emlékek, még mindig sokan tervezik úgy a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valósnál sokkal nagyobb volna az infláció.
Nem látott az MNB okot arra, hogy optimistább legyen, az eddigi szintjén hagyta az alapkamatot
Bizonytalan maradt a geopolitika helyzete, és a magyar gazdaság sincs a legjobb állapotában, így aztán az MNB úgy döntött, marad a szeptember óta tartott szintjén az alapkamat.
Jegybanki alelnök: Nem félünk
Romló tényezők mellett a kamattartás mellett döntött a jegybank, más opció az asztalon sem volt. Az MNB kész huzamosabb ideig tartani a 6,5 százalékos alapkamatot, ha ezt a külső környezet és az inflációs kilátások indokolnák, de továbbra is hónapról hónapra, eseti jelleggel döntenek.
A jegybank befékezett, a forint erősödött
A közel-keleti háború eszkalálódása és az euróval szemben 400 fölé gyengült forint felülírta a korábbi kedvező helyzetet, az MNB pedig újra megállt a kamatcsökkentéssel.
Idén harmadszor is kamatot vágott az Európai Központi Bank
Az infláció kontroll alatt van, a gazdasági kilátások viszont egyre rosszabbak, ezért 25 bázisponttal 3,25 százalékra csökkentették az eurózóna alapkamatát.
Az MBH szerint még korai beletörődnünk a 400 forintos euróba
Az idei, már módosított költségvetési hiánycélt könnyebben, a jövő évit nehezebben, de tarthatja a kormány az MBH Bank előrejelzése szerint, amely idén még legalább egy jegybanki kamatvágással és az euróval szemben lassan gyengülő, a dollárral szemben viszont erősödő forinttal számol 2026-ig.
Virág Barnabás üzenete noszogathatta vissza a forintot 400 alá, de a forint keményen küzd
Egyre valószínűtlenebb, hogy a jegybank októberben is csökkenti az alapkamatot – mondta a jegybank alelnöke egy befektetői háttérbeszélgetésen. A forint pedig erősödött. Aztán újra gyengült.