10 éves Orbán bunkósbotja, a kilencszer módosított "gránitszilárdságú" alaptörvény

„A mai alkotmányban semmi tiszteletre méltót nem találok” – így vezette fel 2009 novemberében Orbán Viktor, hogy ha kétharmados többséget kapnak a parlamentben, akkor elképzelhető egy új alkotmány előkészítése, noha előtte többször is úgy beszélt, mintha beérné az 1989–1990-ben újraformált alkotmány nagyrevíziójával. Ilyen előzmények után készült el tíz évvel ezelőtt a „gránitszilárdságúnak” mondott alaptörvény, amelyről azóta kiderült, hogy semmi más, mint Orbán politikai játszmáinak eszköze, a kormány éppen aktuális politikájához állandó módosítgatásokkal hozzáigazított jogszabály.

Tóta W.: Mint aki halkan gránitba lépett

Gránittömbbel segget törölni: ez igazán államférfihoz méltó mutatvány. Nem akármilyen segg kell ehhez.

Egy új alkotmány létrehozásának politikai szándéka már 2010 előtt is napirenden volt, ám a pártok nem tudtak közös nevezőre jutni a szövegében. Az is csökkentette a kezdeményezőkészséget, hogy az új nemzeti chartát csak a parlamenti képviselők négyötödének szavazatával lehetett volna megalkotni. Orbánék persze 2010-ben ezen is gyorsan túltették magukat, kétharmados szavazással kidobták az alkotmányból ezt a paragrafust, így már nem volt akadálya a „fülkeforradalom” utáni alkotmányozásnak.

A megszületett alaptörvény szinte mindenben szembemegy azzal, amit Orbán 2010 előtt megfogalmazott az új alkotmányozás melletti érvként.

Az persze már rég kiderült, hogy hiábavaló a kormányfő 2010 előtti nyilatkozatait szembeállítani későbbi tevékenységével – már akkor megmondta, ne azt figyeljék, amit mond, hanem amit csinál. Márpedig Orbán és követői már 2006-tól elkezdték az alkotmány radikális kritizálását, mondván: az nem védi meg a demokráciát. Az akkor még csak leendő miniszterelnök ezt a Gyurcsány-kormány ténykedésére hivatkozva állította, amely szerinte „az ellenkezőjét teszi, mint amire fölhatalmazták”. Az elmúlt évtized történéseinek ismeretében persze igencsak más megvilágításba került ez a kijelentés. Kevesen gondolták, hogy az új alaptörvény éppen az alkotmányos jogállam gyengítését jelenti majd, hiszen Orbán korábban a garanciák megszilárdítását ígérte.