A Politico értesülései szerint jövőre ugyan visszaállítják a 3%-os deficit és a 60%-os államadósság kritériumot, de ezt nem kérik komolyan számon, ha látják: az érintett kormány hozzálátott a probléma megoldásához. Vagyis a költségvetési szigort elvárják, de az államadósság csökkentését csak fokozatosan tartják lehetségesnek.
6,4 százalékkal nőtt a GDP 2021-ben, miközben az államháztartás központi alrendszerének hiánya az 5 ezer milliárd forintot is meghaladta – közölte a Pénzügyminisztérium.
Októberig 1570 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya – és csak év végén jött a nagy, szokásos pénzszórás. A kormány egész évre a GDP 7,5 százalékára rúgó, 4 ezer milliárd forintos hiánnyal számol.
Bár papíron látványos növekedést mutat a magyar gazdaság, a harmadik negyedév markáns lassulásról árulkodik. Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye sem érte el a két évvel ezelőttit, a külkereskedelmi szaldó pedig egyre romlik.
Két okból teszik ezt: a rekordméretű hiány és a helyreállítási alap késése miatt.
2021 elején elérte a GDP 81 százalékát az államadósság, ez 15 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő déli tagállamok ettől jóval rosszabbul állnak, ugyanakkor a visegrádi országok és Románia sokkal jobban. Már Matolcsy György is a költekezés visszafogását és az adósság lefaragását sürgeti.
Szokatlan módon a kormány módosíttatja az országgyűléssel a valóságtól elszakadt költségvetést. 2021-ben az államháztartási hiány nemhogy a GDP 2,9 százaléka, de nem is 6,5 százaléka, hanem 7,5 százalék lesz. Úgy, hogy a második félévre jelentős gazdasági visszapattanást várnak. A pénzügyminiszter köti az ebet a karóhoz, hogy a korai költségvetés a kiszámíthatóságot szolgálja, idén is e szerint járnak el.
Míg tavaly úgy zárt 5548 milliárdos államháztartási hiánnyal a kormány, hogy a költségvetési törvény csak 367 milliárdot engedélyezett volna, idén már a törvény is lépést tarthat a dagadó hiánnyal. A törvénymódosításra a tavaszi parlamenti ülésszakban kerülhet sor.
Februárban 738 milliárd forinttal többet költött az állam annál, mint amennyi bevétele érkezett, így már 539 milliárd forintos éves hiánynál tartunk.
A lakosság és a vállalkozások sok hitelt vettek fel, a törlesztéseiket eltolták a moratóriummal, az MNB pedig több ezer milliárd forintot öntött bele a gazdaságba. Elsősorban ezeknek köszönhető, hogy Magyarország sok szempontból relatíve jól vészeli a válságot - derül ki a jegybank gyorsjelentéséből.
Több mint 1500 forinttal nőttek az állam kiadásai az egy évvel korábbihoz képest, miközben a bevételek csak 142 milliárd forinttal emelkedtek.
A hazai össztermék az idén 5,8 százalékkal marad el az előző évitől, feltéve, hogy a gazdaságpolitikai védőintézkedések hatóköre továbbra is korlátozott marad, illetve nem következik be a tavaszihoz hasonló leállás, újabb „lockdown” – prognosztizálja ma bemutatott jelentésében a Kopint-Tárki.
Az eredeti éves hiánycél 616 százalékát értük el augusztus végéig.
A járványügyi készültséget fenn kell tartani, valamint újabb gazdaságvédelmi intézkedések várhatóak, így módosítani kellett a hiánycélt.
2165 milliárd forint az első hét hónap államháztartási hiánya.
Magyar falvak, állami média, rendőrség, volt akadémiai kutatóhálózat – egyebek mellett az ezeknek jutó összegeket növelték a költségvetési vita során a kormánypárti képviselők. A büdzsé a kormányzati szándékok hű tükre.
Az öthavi hiány az eredeti terv majdnem háromszorosa.
Már a pót-pótköltségvetés készül Németországban, a hiány a gazdaságmentő programok forrásigénye miatt emelkedik. Tavaly még 20 milliárdos többlettel zárult az év.
A járvány miatti védekezéssel és a kevés EU-pénzzel magyarázza a Pénzügyminisztérium, hogy egy hónap alatt majdnem másfélszeresére nőtt az államháztartási hiány.
