„Óhatatlan, hogy amikor drasztikus egészségügyi korlátozás van – márpedig a tavalyi második hullám átnyúlt erre az évre, és elindult a harmadik hullám is –, akkor ez a gazdaságot is jobban fogja érinteni. Emiatt módosítani kell a büdzsét, erre készülünk, ennek előkészítő munkái zajlanak” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjúban.

Varga nyilatkozatában az az érdekes, hogy a kormány mindeddig nem módosíttatta a költségvetési törvényt az országgyűléssel, mindössze saját hatáskörben „átcsoportosításokat” hajtott végre. Se a 2020-ast, se a 2021-es törvényt nem módosíttatták, annak ellenére sem, hogy azok menet közben messze elszakadtak a valóságtól. A hatályos jogszabályok szerint – ahogy arra a pénzügyminiszter is utalt – a költségvetés kereteinek meghatározása az országgyűlés joga, nem pedig a kormányé.

A kormány még 500 milliárddal többet költhet

„Most úgy számolunk, hogy a tavaly elfogadott költségvetésben szereplő 2,9 százalékos, majd a télen jelzett 6,5 százalékhoz képest a hiány 7,5 százalékra emelkedik” – tájékoztatott Varga Mihály. Való igaz, a kormány decemberben már jelezte, hogy a tavasszal a költségvetési törvénybe beleírt, a hazai össztermék (GDP) 2,9 százalékára várt hiány inkább 6,5 százalék lesz 2021-ben. A hiánycél (illetve a kiadási főösszeg) egyébként olyan költségvetési sarokszám, aminek módosítására csak az országgyűlés lenne jogosult.

A hiánycél további egy GDP-százalékos felemelése számszerűen azt jelenti, hogy a kormány nagyjából fél ezer milliárd forinttal nagyobb mínuszra számít. Mármint annál, amire decemberben számított.

Ráadásul úgy, hogy immár gyorsabb GDP-növekedést, így magasabb GDP-t várnak 2021-re, mint decemberben. „Azzal, hogy Európában éllovasok vagyunk az átoltottságban, és látótávolságon belül van a gazdaság újranyitásának lehetősége, meglepetésszerűen gyors lehet a magyar gazdaság visszaállása a növekedési tartományba.

Meglepő számokat várunk a második fél évben. A mostani számításaink arról szólnak, hogy a növekedés az év egészében 4–5 százalék között lehet

– mondta Varga.

Varga szerint a visszapattanás egyrészt a sikeres gazdaságpolitika (vagyis a kormány és a jegybank) érdeme lesz, továbbá a „meglódulást most segítheti az is, hogy korábban a fogyasztás visszaesett, s a lakossági oldalon megtakarítások keletkeztek. Ezek egy része a tőzsdére, bankbetétekbe, befektetési alapokba vagy épp állampapírba került, de

nincsenek kétségeim afelől, hogy ezen megtakarítások egy részét az elmulasztott fogyasztások pótlására fordítják majd, ezzel is támogatva a gyorsabb kilábalást.

Az első negyedév pocsék lesz, aztán a bázishatás kozmetikáz, aztán jön a visszapattanás

„Ha nagyon új fejlemények nem történnek” a pénzügyminisztériumban az idén 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 7,5 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak, míg a GDP-arányos államadósság 1–1,5 százalékkal eshet, tehát 80 százalék alá juthat. 2022-ben akár 5 százalék fölötti gazdasági növekedés is megvalósulhat.

Varga szerint az idei év második felétől meglepően gyors lesz a gazdasági növekedés. De a jó számok már hamarabb is jöhetnek, hiszen az idei második negyedévben szinte bizonyosan két számjegyű lesz a növekedés. „Ebben szerepe van persze a tavalyi első hullám miatt mélybe zuhanó bázisadatnak is” – ismeri el a pénzügyminiszter

Az első negyedévi adat azonban nem lesz fényes, a minisztérium szerint

a tavalyi negyedik negyedévinél jelentősebb visszaesés jöhet.

(Akkor éves alapon 4,3 százalék volt a visszaesés.)

A kiszámítható kiszámíthatatlanság

A Fideszt rendszeresen kritika éri, amiért a következő évi költségvetést a kormány már tavasszal elkészíti, az országgyűlés pedig már a nyári szünet előtt elfogadja – vagyis nagyon korán, mikor még az adott évi folyamatok sem látszanak tisztán, nemhogy a következő éviek. Varga szerint ettől a gyakorlattól az idei évben sem kívánnak eltérni, magyarázatként pedig azt mondta el, mit a gyakorlat bevezetése óta mindig: az „előrehozott tervezés előny a piac szereplőinek, miért adnánk most fel ezt a lehetőséget”?

A kormány – és személyesen Varga Mihály – magyarázata szerint a korai költségvetés előnye, hogy kiszámíthatóságot hoz. Azonban a kormány – és személyesen Varga Mihály – mind a mai napig nem támasztották alá érvekkel,

hogyan lenne kiszámítható a költségvetés, ha egyszer végül a teljesülése köszönőviszonyban sincs a törvényben rögzített számokkal?

A különbség különösen éles volt 2020-ban, de a megelőző években is napi gyakorlat volt a korán elfogadott költségvetés menet közbeni (jelentős) reszelgetése.

Meghosszabbíthatják a hitelmoratóriumot

Ami a pontos menetrendet illeti, Varga tájékoztatása szerint május 4-én fogják benyújtani a parlamentnek a 2022-es költségvetési törvényjavaslatot. Már elindult a tervezési körirat, jelenleg a tárcákkal egyeztetnek, ezt követi majd a kormány végleges jóváhagyása és a Költségvetési Tanács tájékoztatása. Május 4-én a fő kötetet kapja meg a parlament, a fejezeti kötetek benyújtása pedig május 14-ig fog megtörténni. Ezzel párhuzamosan módosítják a 2021-es költségvetést is. „Ez egyszerűbb feladat lesz, mivel a módosítások nagy része már megtörtént a veszélyhelyzet időszakában hozott kormányrendeletek révén. A módosítással jórészt csak át kell vezetni a veszélyhelyzet alatt született döntéseket” – mondta Varga. „A veszélyhelyzet hivatalosan május 23-ig tart, amennyiben – mint reméljük – nem kell meghosszabbítani az intézkedést, eddig kellene elfogadnia a parlamentnek a 2021-es költségvetés módosítását.”

A jövő évi adótörvények is májusban kerülnek a parlament elé, de nagy meglepetések Varga ígérete szerint nem lesznek.

Az új szabályok inkább az adóadminisztráció területén hoznak érdemi változást, nem készülünk az adókulcsokat vagy -mértéket érintő változásra

– mondta.

2021-ben a hitelmoratórium további hosszabbítását a pénzügyminiszter nem zárta ki: „Ez nagymértékben függ attól, mikor tudunk nyitni. A kormány szándéka szerint a nyitás két és fél milliós átoltottsággal indul, de ez csak a kezdőpontja lesz a gazdaság újraindításának. Van három hónap a hitelmoratóriumból, a helyzetet figyelve folyamatosan egyeztetünk a gazdasági szereplőkkel, köztük a Magyar Bankszövetséggel is.”