Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az előzetes adatok szerint 1629 milliárd forint, a GDP 4,6 százaléka volt a kormányzati szektor első három negyedéves hiánya 2020-ban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez 1405 milliárd forinttal nagyobb hiány, mint ami 2019 első három negyedévében volt.
A jelentős romlás oka logikus: a járvány miatti válságban alig nőttek az állam bevételei, a kiadások annál inkább.
A kormányzati szektor bevétele 15 076 milliárd forint volt, mindössze 142 milliárd forinttal több, mint 2019 első három negyedévében. A kiadások 16 705 milliárd forintra nőttek, ami 1547 milliárd forintos növekedést jelent.
Az eredeti terv az volt, hogy 367 milliárd forint lesz 2020-ban az államháztartási hiány, most ennek a 443 százalékánál tartunk, de ez önmagában most nem jelent katasztrófát: az, hogy a válságkezelés idején elszállnak az állami kiadások és így elengedik a hiánycélt, egyáltalán nem egyedi, Európa legtöbb országában ezzel próbálkoznak a kormányok most. Amiatt már sokkal több kritika érte a magyar kormányt, hogy valóban arra szán-e elég támogatást, amire a válság alatt a leginkább kellene.
Fontos emlékeztetni, hogy ezek az első három negyedéves adatok, azt nem mutatják, hogy október óta, a járvány második hullámának durva szakaszában mi történt. Arról viszont a Pénzügyminisztérium már decemberben kiadott egy előzetes tájékoztatást, hogy januártól novemberig a központi költségvetés hiánya 2778 milliárd forint volt, október-novemberben látványosan elszállt.
Az első három negyedévben a jövedelemadó-bevételek 57 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal nőttek. A termelési adók 34 milliárd forinttal, 0,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az áfabevétel emelkedése 38 milliárd forint, 1,2 százalék volt. A társadalombiztosítási hozzájárulások 157 milliárd forinttal, 3,8 százalékkal csökkentek. Az „egyéb bevételek” elnevezésű sor 211 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal nőtt.
A kiadási oldalon eközben a kifizetett munkavállalói jövedelem 5,3 százalékkal, 187 milliárd forintra, a pénzbeni társadalmi juttatások pedig 7 százalékkal, 261 milliárd forintra nőttek. A kamatkiadások 54 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal nőttek.
