Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A Kopint-Tárki az áprilisban és júliusban az idei évre várt 5 százalékos visszaesést 5,8 százalékra korrigálta – jelentették be az elemzőcég vezetői egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Összehasonlításképpen, a magyar gazdaság főbb piacai közül a német gazdaság 5,5, az osztrák 6,8, az olasz 11,3 százalékkal zsugorodhat, a regionális riválisok közül a szlovák 8,2, a cseh 6,9, a lengyel 4,3 százalékkal mehet össze az idén.
„Ha a lesz második hullám, az maga az Armageddon” – nyilatkozta még júliusban Palócz Éva vezérigazgató (képünkön). Ezt csütörtökön azzal árnyalta, hogy most sokkal többen halnak bele a járványba, mint a tavaszi hónapokban, ám, ha a gazdaság nem áll le totálisan, akkor a második hullám nem jár olyan súlyos gazdasági károkkal, mint azt korábban elképzelték. Ezzel együtt a Kopint-Tárki csak árnyalatnyit kényszerült módosítani tavaszi és nyári prognózisán, jóval kevesebbet, mint a Pénzügyminisztérium vagy még a nyár közepén is növekedésben reménykedő Magyar Nemzeti Bank.
Több fontos területen is különvéleménye van a Kopint-Tárkinak a hivatalos adatközlőkkel szemben. Az első ilyen az infláció. Palóczék elsőként jelezték, hogy a statisztikai adatok valamelyest torzítanak, mert a fő inflációs mutatót a két évvel korábbi fogyasztási szerkezet alapján közli a KSH. Ez a szokásos gyakorlat – az összehasonlíthatóság is ezt diktálja –, ám a tényleges fogyasztás a járvány miatt ettől jelentősen eltér, például az élelmiszerek vásárlása nő, a járműüzemanyagoké csökken. A kiskereskedelmi adatokból kiindulva a Kopint-Tárki 4-4,5 százalék közötti inflációt kalkulál. A KSH mai gyorsjelentése szerint a szeptemberi infláció 3,4 százalékos volt, az év első kilenc hónapjában mért átlagos drágulás pedig 3,5 százalék. A nyugdíjasok fogyasztási szerkezetével mérve viszont már a KSH-nál is 4 százalék. Mindeközben az euróövezetben árcsökkenés, defláció van – fűzte hozzá Nagy Katalin igazgató.
A másik, mélyebb elemzést igénylő terület a foglalkoztatás. A KSH szokásos felmérése – amelynek alapkérdése az, hogy a megkérdezés hetében a vizsgálatba bevont személynek volt-e legalább egy óra fizetett munkája – nem utal a munkanélküliség durva megugrására. A foglalkoztatottak tényleges számát közlő, úgynevezett intézményi statisztika azonban az előzőtől látványosan elszakadt, rosszabb képet mutat. A regisztrált munkanélküliség úgyszintén. Augusztusban például a munkaerő-felmérés szerint a munkanélküliek száma már csak 18 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál regisztrált álláskeresőké viszont még mindig egyharmadával haladta meg azt – árnyalja a bizakodást sugalló kincstári összképet a Kopint-Tárki. Saját felméréséből kiviláglik, hogy az idei második negyedévben a vállalkozások háromnegyede, a harmadikban a 70 százaléka nem vett igénybe vészhelyzeti állami támogatást, bértámogatást pedig csak 16-17 százalékuk igényelt. A hivatalos kereseti adatokat pedig az színesíti, hogy több vállalatnál felfüggesztették a béremelést, azzal, hogy azt 2021-re garantálják.
Különvéleménye van a Kopint-Tárkinak az államháztartás idei helyzetéről is. A folyamatokat elemezve úgy látják a kutatók, hogy a deficit nagyjából a hazai össztermék 6 százaléka körül alakulhat, de a kormányzat elmúlt években tapasztalt gyakorlatát követve a hivatalos prognózisban 7 százalékot jelöltek meg. Mint ismeretes, a pénzügyi tárca 7-9 százalékos GDP-arányos hiányt vár az idei évre. Utóbbi akkor jöhet össze, ha a kormány vesz még néhány tankot – ironizált Palócz Éva, aki a hivatalos előirányzat alapján nem zárja ki, hogy az év utolsó hónapjaiban a kormányzat megint költekezni fog.
Az elemzők szerint a gazdaság még 2021-ben sem éri el a 2019-es szintet. A növekedés jövőre 3,5 százalékos lehet, 4 százalékos munkanélküliség és 3,7 százalékos infláció mellett. Az államháztartás hiánya sem csökken a maastrichti 3 százalékos limit alá, 2021-ben 5 százalék körül alakulhat; erre a lehetőségre Varga Mihály pénzügyminiszter is tett már egy halvány célzást. A bruttó államadósság viszont apadni kezd: az idei év végén a GDP 76,2 százalékára emelkedik, onnan egy éve alatt 74 százalékra mérséklődik.
