Videókat oszt meg éjjeli kalandjairól az alvajáró influenszer
Férjével együtt azt is elárulták, hogy mit tesznek azért, hogy ne gyújtsa fel a házat, vagy ne kóboroljon el.
Férjével együtt azt is elárulták, hogy mit tesznek azért, hogy ne gyújtsa fel a házat, vagy ne kóboroljon el.
Az utóbbi időben egy egyszerű, de elsőre meghökkentőnek tűnő termék hirdetései árasztották el a horkolás iránt érdeklődők közösségi oldalait. A szájtapasz az ígértek szerint jelentősen csökkenti a horkolást, és van olyan sztárfocista is, aki szerint jobb teljesítményre képes a pályán, ha leragasztott szájjal alszik. Egy alvásszakértő tüdőgyógyászt kérdeztünk a módszerről.
Amennyire alapvető és hétköznapi, annyira rejtélyes és izgalmas jelenség az alvás. Ezen biológiai alapszükségletünk évezredek óta foglalkoztatja az embereket, és néhány kérdésre még a mai napig nem talált magyarázatot a tudomány. Cikkünkben annak járunk utána, mi is történik pontosan a testünkben, miközben alszunk.
Egzisztenciális szorongás, képernyőhasználat, koffein és alkohol – a magyarok a globális átlagnál is rosszabbul alszanak. Az alvásfigyelő mobilalkalmazások ígérete, hogy segítségükkel javítható az ágyban töltött idő és így a mindennapi élet minősége. Kérdés, hogyan hat a pszichére a tudat, hogy már a kiszolgáltatott helyzetű alvó énünket is naplózza a „Nagy Testvér”. Ráadásul közben jó nagyokat tévedhet.
Az alvás maga a pihenés, amikor a szervezet is regenerálódik – úgy tűnik azonban, hogy ez nem teljes egészében igaz. Egy friss kutatás ugyanis rávilágított, hogy az agy még ilyenkor is meglepően aktív marad, legalábbis erre lehet következtetni a pupilla változásaiból.
Kuvaiti tudósok vizsgálata arra jutott, hogy már egyetlen napnyi alvásmegvonás is komoly gyulladásos állapotot válthat ki a szervezetben.
Közhely, hogy soha ne feküdjünk le haraggal. Ráadásul egy friss kutatás azt mutatja, hogy reggel pozitívabban látjuk a dolgokat. Mégsem biztos, hogy érdemes reggelre hagyni a békülést.
Magyarországon még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszanak az emberek, és az alvászavarral szakemberhez fordulók között már megjelentek a tíz év körüli gyerekek is. Mi ennek az oka, és hogyan tudjuk rávenni magunkat, hogy az alvást ne elvesztegetett időnek fogjuk fel? Mennyit számítanak az alvás körülményei, hogyan és mennyiért vásároljunk matracot, és segítenek-e az alvássegítő készítmények? A HVG egészségpodcastjának legújabb adásában ezekre a kérdésekre is kerestük a választ.
Rövid idő alatt rengeteg videó került fel a TikTokra és az Instagramra, melyek készítői ugyanazt tanácsolják a hosszú repülőúton történő alvással kapcsolatban. Az ötletük sokkal veszélyesebb, mint amilyennek elsőre látszik.
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, a mentális egészség és a jóllét érzése miként változik a nap folyamán. Az is kiderült: az emberek keddenként érzik magukat a legboldogabbnak.
Jelentősen megdobhatja a havi számlákat, ha egész éjszaka feltekerve hagyjuk a fűtést, de a gazdasági szemponton kívül számos egészségügyi előnye is van, ha hidegebb szobában alszunk.
Ha önnel is előfordul, hogy hajnali háromkor csak hánykolódik az ágyában, de sehogy sem képes visszaaludni, érdemes kipróbálnia ezt a módszert.
Érdekes megállapításra jutottak kanadai és francia kutatók: napi öt percnyi extrém hidegnek való kitettség javíthatja az alvásminőséget.
Egy bárki által véghez vihető változtatás csodákra lehet képes: a biológus szakértő személyes példáját mesélte el a HVG Kösz, jól podcastjában.
Nem biztos, hogy elég, ha (legalább nagyjából) tartja magát a megfelelő hosszúságú alváshoz. Egy új kutatás szerint ugyanis az is sokat számíthat, hogy mikor fekszik le, és kel fel – már ami az időpontokat, és azok állandóságát illeti.
Francia kutatók szerint naponta 5 perc egy kriostimulációs kamrában csökkentheti a szorongás mértékét, javíthatja a hangulatot, az alvás pedig pihentetőbb lesz tőle.
Nem kevés egészségügyi előnye van az alkoholmentesen töltött időszakoknak, így a száraz novembernek is, de leginkább akkor, ha ésszel csináljuk: nem jó, ha egy hónapig fantát, kólát, cukros limonádékat iszunk alternatívaként, ahogy az sem, ha kiadós ivászattal vetünk véget az absztinenciának. Schwab Richárd gasztroenterológussal, Sztankovics Márta dietetikussal és Farkas Fruzsina sommelier-vel beszélgettünk.
Az immunsejtek azonnal az agyba sietnek egy szívroham után, hogy ott minél mélyebb alvásra bírják rá a szervezetet. Ez egy olyan tanulmányból derült ki, melynek készítésébe egereket és embereket is bevontak.
Svájci kutatók két terápiás módszert gyúrtak egybe, hogy megnézzék, milyen hatással lehet csökkenteni a rémálmok számát. Az eredmények biztatóak.