Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az ukrajnai háború kényszerítette ki az atomerőmű-építés régi tervének valóra váltását Lengyelországban, hogy tízéves távlatban csökkentse a krónikus szénfüggését.
Nem egyszerű kihámozni az utóbbi napokban egymást érő nyilatkozatokból, hogy Lengyelország hol, kivel és hány atomreaktort épít, ám egy biztos:
a döntés megszületésében nagy szerepe van Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Varsó már korábban is igyekezett mérsékelni függését az orosz energiahordozó-szállításoktól, ám az Ukrajna ellen indított háború még határozottabb lépésekre ösztökélte, és ezek egyike, hogy – a visegrádi országok közül utolsóként – Lengyelországnak is lesz atomerőműve.
Amerikai cég építheti meg az első lengyel atomerőművet
Lengyelország 2043-ig hat atomreaktort tervez építeni. Az első a tervek szerint 2033-ban kezdhet el energiát termelni.
Lehetett volna korábban is. 1982-ben kezdődött meg a Balti-tenger partján, a Pomerániai vajdaságban lévő Zarnowiecben a kommunista vezetés által tervezett atomerőmű alapozása, ám a munkák félbemaradtak, az eredeti szándékra már csak torzók emlékeztetnek. Az 1986-os csernobili baleset után a szovjet nukleáris technológia iránti maradék bizalom is elpárolgott, de a súlyosan eladósodott lengyel államnak is elfogyott a pénze, a tiltakozó helyi lakossággal sem vállalták a konfliktust, így a rendszerváltás után, 1990-ben leállították a beruházást.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.