Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Még az energiaválság idején is felére lehet nyesni a tarifákat olyan országokban, ahol – Magyarországgal szemben – nem fuserálták el az energiapolitikát. Ezt állítja az ELTE TTK Energiaföldrajzi Kutatócsoportjának vezetője, Munkácsy Béla.
HVG: Mire alapozzák, hogy lehetnének alacsonyabbak is az energiaárak Magyarországon, ha a gazdaságirányítás profibb lett volna?
Munkácsy Béla: Arra, ami Dániában történik, ahol 20–30 éve látványosan más irányba halad az ország: a hazai, megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazására – vagyis a kiszolgáltatottság minimalizálására. Azt gondolom, hogy nagyjából a rendszerváltás időszaka volt az, amikor eltértünk ettől az ideális iránytól. Az 1990-es években egyes országokban már megjelentek a kisebb-nagyobb szélturbinafarmok, 2000-től a napenergia hasznosítása is látványosan beindult. A hazai szakembergárda és a döntéshozók nem ismerték fel az ebben rejlő lehetőséget. Ennek két oka van.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.