Milyen hatása lehet a munkáshitelnek az ingatlanpiacra?
Két tényező nagyon fontos ebből a szempontból. Hány olyan fiatal van, akik kihasználhatják a támogatott hitelt, és van lakáscéljuk? Elfogadják-e a bankok önerőként a munkáshitelt?
Két tényező nagyon fontos ebből a szempontból. Hány olyan fiatal van, akik kihasználhatják a támogatott hitelt, és van lakáscéljuk? Elfogadják-e a bankok önerőként a munkáshitelt?
A Bankmonitor kalkulátorát használó munkáshitel iránt érdeklődők több mint 40 százaléka nem felel meg a feltételeknek, és ennek legfőbb oka nem az életkor, hanem más kizáró tényezők. A Bankmonitor szakértői összeszedték, miért bukhatják el sokan az igénylést.
2024-től az első saját otthonukat megvásárló fiatalok akár 10 százalék önerővel juthatnak lakáshitelhez, ami jelentős könnyítés az egyébként minimálisan elvárt 20 százalékhoz képest. Ez ugyanis azt jelenti, hogy például egy 60 millió forintos lakás megszerzéséhez 12 millió forint helyett akár 6 millió forint is elegendő lehet. De kik kaphatnak 10 százalékos önerővel lakáshitelt, milyen feltételei vannak az egyes bankoknak a jogszabályban foglaltakon túl? Ezt járják körül az alábbiakban a Bankmonitor szakértői.
A mai kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy 35 évre módosítják a Babaváró hitel igényléséhez kapcsolódó korhatárt. A Bankmonitor jogosultság kalkulátorát használók 36,43 százaléka örülhet ennek a döntésnek, mert a módosítás miatt jövőre is jogosult lehet a kölcsönre.
hvg.hu
A 2025-ös minimálbér-emelés következtében még tovább romlik a katás egyéni vállalkozók nyugdíjhelyzete. Katásként már az elmúlt években is rendkívül alacsony nyugdíjjogosultságra tehettünk szert, de jövőre minden korábbinál tragikusabbra fordul a helyzet. Éppen ezért a katások számára egyszerűen elengedhetetlen az öngondoskodás, azaz egy kiegészítő időskori jövedelemforrás felépítése.
A Bankmonitor az állami nyugdíjkalkulátor kitöltéseit elemezve arra jutott, hogy a doktori végzettségűek ennek is még a dupláját, közel 600 ezer forintot kapnak majd öregségi nyugdíjként.
Pénteken a Magyar Közlönyben megjelent a munkáshitelről szóló végleges kormányrendelet. Az igénylésre vonatkozóan nincs nagy meglepetés a jogszabályban, viszont a futamidő kapcsán fontos részleteket tisztáz a jogszabály.
2022 januárjától kamatstop védi a változó kamatozású lakáshiteleket a kamatemelkedéstől. Ugyan a piaci hozamkörnyezet érdemben javult, a kormány meghosszabbította az intézkedést 2025. június végéig.
Büszkék lehetnek most az önkéntes nyugdíjpénztári vezetők: növekedett a taglétszám, a kezelt vagyon, az átlagos megtakarítás, sőt az átlagbérhez viszonyítva is több pénzt tartanak a számlákon a nyugdíj-megtakarítók.
Az éjszaka megjelent kormányrendelet alapján 2025. január elsejétől a diákhitelt már külföldön felvett kölcsön kiváltására is fel lehet használni. De ki és milyen feltételekkel kaphat ilyen célra diákhitelt?
A HOLD Alapkezelő és a Bankmonitor ismét közös eseménnyel várja a befektetési lehetőségek iránt érdeklődőket. Az év végi befektetői estet 2024. december 2-án, hétfőn 18:00–19:30 között rendezik meg a Mercure Budapest Korona Hotelben, a Kálvin tér közelében.
2025 januárjától elérhetővé válik a munkáshitel, amely célzottan a pályakezdő fiatalok számára nyújt támogatott, kamatmentes kölcsönt. Mutatjuk a tudnivalókat és a jogosultság ellenőrzéséhez készült kalkulátort.
Gulyás Gergely a mai kormányinfón bejelentette, hogy havi 150 ezer forint lakhatási támogatás indul 2025 januárjában. Az összeget albérleti díjra vagy lakáshitel törlesztésére lehetne fordítani a tervek szerint. Ez egy budapesti átlagos albérlet díjának a 60%-át lefedheti.
2024 év végéig a lakossági bankszámlákat még díjstop védi, ezalatt a bankok nem háríthatják át a nyáron megemelt tranzakciós illetéket az ügyfelekre. Azonban két bank már most meghirdette, hogy 2025 januárjától a lakossági ügyfelekre hárítja a tranzakciós illeték ötven százalékos emelését. A Bankmonitor szakértői megnézték, mennyi plusz adófizetét jelent a bankoknak a megváltozott tranzakciós illeték. Ebből kiderül, hogy a számladíjak milyen mértékű módosítása lenne reális. Az eredmény eléggé megdöbbentő.
Az MNB szigorúan szabályozza, hogy egy ingatlan értékéhez képest mennyi lakáshitelt lehet felvenni. Illetve arra is vannak előírások, hogy az igénylők jövedelmének hány százalékát teheti ki a kölcsön havi törlesztőrészlete. A jegybank azonban lazít az előírásokon az energiahatékony, zöld lakások vásárlása esetén. Emiatt akár 20 százalékkal több kölcsönt vehetnek fel az érdeklődők.
Ők azok, akik 8,5 millió forintnyi önkéntes magánnyugdíjpénztári megtakarítással is rendelkeznek. Ennyi önerő már elég lehet ahhoz, hogy befektetési céllal vásároljanak meg egy kisebb fővárosi lakást.
Sokan még nem tudják, hogy évente akár 100-150 ezer forint adó-visszatérítés jár az öngondoskodási célú megtakarításokra. Aki többféle megtakarítással is rendelkezik, ő legfeljebb évi 280 ezer forintnyi állami támogatással gazdagodhat. Lássuk, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy zsebre lehessen tenni ezt az összeget!
Most ön is kifejtheti a véleményét a közelmúltban felröppent hírről, miszerint hamarosan engedélyezhetik a nyugdíjcélú megtakarítások adómentes feltörését, otthonteremtési céllal.
Nagy Márton miniszter arra kérte a bankokat, hogy lakáshiteleik thm-értékét önként 5%-ban maximálják. Milyen hatása lehet ennek a lépésnek az ingatlanpiacra? Egyáltalán: mennyire reális ez a kívánság a jelenlegi pénzügyi, gazdasági környezetben?
Manapság a nyugdíjasok számára az anyagi stabilitás megőrzése egyre nagyobb kihívást jelent. A folyamatosan emelkedő megélhetési költségek és az infláció jelentős terhet ró a magyarokra, de akik legfőképp érintettek, az az idősebb korosztály. Ebben a helyzetben minden apró megtakarítás, mint például a banki költségek csökkentése, nagy segítséget jelenthet a nyugdíjasok számára.