Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A Bankmonitor nem reprezentatív felmérését kitöltő több mint 500 fő válaszai alapján az inflációkövető állampapírral rendelkezők közel 75 százaléka tervezi befektetésének visszaváltását. Az érintettek egy része másfajta állampapírt választana, de még így is nagyságrendileg 2700 milliárd forint áramolhat ki a kincstárból.
A Bankmonitor indított egy kérdőívet, amellyel a pénzügyi tanácsadó portál azt kívánta kideríteni, hogy a prémium állampapírral (PMÁP) rendelkezők mit szeretnének kezdeni a közeljövőben kapott kamatokkal, illetve tervezik-e befektetésük visszaváltását. (A felmérést 526-an töltötték ki, a válaszolók közül 476 fő rendelkezik prémium állampapírral. A felmérés nem reprezentatív, vagyis nem feltétlenül tükrözi pontosan az állampapírral rendelkező lakosság szándékát.)
A nagyságrendileg 7 ezer milliárd forint prémium állampapír kamata jelenleg igen kedvező, a kamat 17,85-19,2 százalék között alakult. Ezen kamatszint mellett számos papír a következő hetekben, hónapokban fizet kamatot. Megközelítőleg 1200 milliárd forintot fizet ki a Magyar Államkincstár a befektetőknek.
A lényeg: a kérdőívben adott válaszok alapján a Bankmonitor szakértői nagyságrendileg 453 milliárd forintra becsülik azt az összeget, amelyből valamilyen másfajta állampapírt vásárolnának, vagyis mintegy 747 milliárd forint kikerülhet a piacra.
A kérdéses befektetések kamata érdemben csökken a következő időszakban. Ez érthető, hiszen az inflációhoz kötött kamatozású befektetésről van szó, márpedig az éves áremelkedés jelentősen mérséklődött tavaly.
A befektetések 3,95-5,2 százalék közötti éves kamatozásra állnak át a következő kamatfizetés után. Ilyen körülmények között sok emberben felmerülhet, hogy az értékpapírt eladják, és a megtakarításukat valamilyen más befektetésbe áthelyezik. A felmérésre adott válaszok alapján
a Bankmonitor becslése szerint mintegy 4835 milliárd forint összegű prémium állampapírt értékesíthetnek a jövőben, melyből 2720 milliárd forintot nem is állampapírba helyeznének el a befektetők.
A felmérésben részt vevő 476, prémium állampapírral rendelkező befektető nyilatkozott arról, hogy mit tervez a közeljövőben várható kamatkifizetésekkel.
Az érintettek az alábbi lehetőségek közül választhattak:
Azt feltételezve, hogy a nem válaszolók a többi kitöltőhöz hasonlóan döntenének, akkor mintegy 453 milliárd forintból vennének állampapírt. A maradék 747 milliárd forintból 466 milliárd forintot más befektetésbe forgatnának át, 148 milliárd forintot ingatlanra költenének, míg 132 milliárd forintot szabadon elköltenének, mondhatni elfogyasztanának a magyarok.
A kamatkifizetés mellett lényeges kérdés, hogy mi lesz az alacsonyabb kamatra forduló befektetések sorsa. A 7000 milliárd forintból mintegy 500 milliárd forint lejár az idei évben. A magyarok tehát mintegy 6500 milliárd forintnyi befektetés sorsáról dönthetnek.
A 476 kitöltő közül 23-an rendelkeznek lejáró befektetéssel, a maradék 453 fő 74,39 százaléka pedig a kamatfizetést követően valamikor visszaváltaná, értékesítené meglévő állampapírját. Ez nagyságrendileg azt jelentené, hogy 4835 milliárd forinttól megválnának az inflációkövető állampapírból. Természetesen lényeges kérdés, hogy a befektetők mit kezdenének az így felszabaduló pénzükkel.
Itt is több lehetőség közül választhattak a kérdőívet kitöltők:
A kérdőívben megadott válaszokon alapuló Bankmonitor-becslés alapján a 6500 milliárd forint nem lejáró állományból 4835 milliárd forint összegben válthatnak vissza. A kérdéses összegből mintegy 2115,5 milliárd forint értékben más állampapírt vásárolhatnak, míg 634,6 milliárdot ingatlanra költhetnek. 1994,6 milliárd forintot valamilyen más típusú befektetésbe helyezhetnek el a magyarok, míg 90,6 milliárd forintot elkölthetnek, elfogyaszthatnak.
A kérdőívben a Bankmonitor rákérdezett a prémium állampapír jelenlegi kamatára, illetve a kamatfordulót követően várható új kamatszintre is.
A 476 főből 359-en, a válaszolók mintegy háromnegyede tisztában volt a jelenlegi kamatszintekkel, a PMÁP kamatát 15 százalék feletti szintre helyezték.
Az adott kérdésnél kiválasztható lehetőségek:
A kamatfordulót követő alacsonyabb kamatokat is nagyságrendileg jól belőtte a válaszolók közül 387 fő. Ennyien jelölték, hogy a kamat 3,5–5,5 százalék közé csökken. Ez a szám különösen jó annak fényében, hogy 12 főnek lejár a papírja, ezért nem jelölt új kamatot.
A kérdés kapcsán jelölhető válaszok:
Vagyis a befektetők nagy része a helyzet, a kamatkörnyezet ismeretében hozná meg döntését.
A kérdőívben megkérdezték a szakértők azt is, hogy mekkora összeget helyeztek el prémium állampapírba.
Az alábbi lehetőségek közül lehetett választani:
A nagyobb megtakarítási összeggel rendelkezők közül többen váltanák vissza a kamatfizetést követően prémium állampapírjukat, és az így felszabaduló összegből kevesebben vennének más típusú állampapírt. Vagyis a felmérés alapján a befektetési összeget is figyelembe véve még nagyobb lenne a kiáramlás, mint ahogy fentebb szerepelnek.
Természetesen egy ember több helyre is befektethetné a kamatot, a felszabaduló tőkét, de a kérdőívben egy, a számára legfontosabb célt lehetett megjelölni.
A kérdőív nem reprezentatív, de a válaszok alapján nagy összegű pénz áramolhat ki a kincstárból. Kérdés, hogy a Magyar Államkincstárnak (MÁK) milyen tervei vannak, célja-e egyáltalán, hogy ezen pénztömeg egy részét visszatartsa.
Eszköz természetesen rendelkezésére áll az államnak. Akár a visszaváltási költségen is lehet módosítani (például kedvezőbb árfolyamot kínálni annak, aki a felszabaduló összegből másik állampapírt vásárolna), illetve az elérhető új befektetések kamatán is lehet emelni.
Az majd kiderül, hogy ténylegesen mit lépnek a befektetők – az első, legnagyobb kamatfizetés már január 20-án megtörtént –, illetve erre mit reagál, egyáltalán szükséges-e, tervez-e bármit is reagálni a MÁK.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.