Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen romlott az átlagnyugdíj és az átlagbérek aránya, amelynek következtében tovább nyílt az úgynevezett nyugdíjolló. Míg korábban a nyugdíjasok átlagosan a nettó átlagbér 75%-át kapták, mára ez az arány mindössze 50%-ra csökkent. A jelenlegi strukturális trendek alapján sajnos arra lehet számítani, hogy ez a helyzet a jövőben is tovább romlik.
Bankmonitor
Ennek hatására az átlagos nyugdíjas helyzete egyre kedvezőtlenebbé válik a keresőképes aktív lakossághoz képest. Bár a nyugdíjak vásárlóértéke technikailag nem csökken, mivel az infláció mértékével növekednek, az egyéni vásárlási szokások sokszor eltérhetnek az infláció számításához használt átlagos fogyasztói kosártól, így a valós pénzügyi helyzetük sokkal nehezebb lehet.
A statisztika mindent szépít, de mit élnek meg a nyugdíjasok?
Az elmúlt években jelentősen gyorsabban növekedtek a bérek mint a nyugdíjak. Ennek elődleges oka a magyar nyugdíjrendszer működése. Azonban nem elég csak az átlagnyugdíjat nézni, mivel abban jelentősen benne van a cserélődési hatás is. Éppen emiatt hoztunk most a szemléltetés kedvért egy példát, amely rávilágít, hogy mégis milyen pénzügyi helyzetet él meg egy nyugdíjas a nyugdíjas évei alatt.
Bankmonitor
A számításaink lényege az volt, hogy 3%-os inflációval és ezzel azonos mértékű nyugdíjemelésekkel, valamint 6%-os éves bérnövekedéssel (ami 3%-os reálbéremelkedést jelent) dolgoztunk. Ez a forgatókönyv Magyarországon a következő 10-20 évben is valószínűsíthető, illetve a múltban is tapasztalhattuk hasonló gazdasági környezetet. Az eredmények alapján könnyen előfordulhat, hogy valaki 65 éves korában még az átlagbér szintjének 80%-át kapja nyugdíjként, de 20 évvel később, 85 évesen, már az átlagbér felét sem. Ennek oka, hogy a nyugdíjakat kizárólag az inflációhoz igazítják, miközben a bérek ennél nagyobb ütemben is nőhetnek.
Az eltérés a jelenlegi magyar nyugdíjrendszerbe van kódolva
A jelenlegi nyugdíjrendszer fő célja, hogy a nyugdíjak értékét megőrizze az inflációval szemben, ezért az emeléseket a következő év várható inflációjához igazítják. Ez azonban azt eredményezi, hogy amikor a bérek az inflációt meghaladó ütemben nőnek, a nyugdíjak lemaradnak, és egyre nagyobb lesz a különbség az átlagkeresetek és az átlagnyugdíjak között.
Régebben, amikor a kettős indexálás (vagy más néven svájci indexálás) rendszerét alkalmazták, a nyugdíjak növekedése nemcsak az inflációtól, hanem a nettó bérek emelkedésétől is függött. Bár ez sem tudta teljesen megakadályozni a különbségek kialakulását, jelentősen mérsékelte a nyugdíj-bér olló szétnyílását.
Egy reális kiút van ebből a helyzetből
Az állami nyugdíjrendszerben a közeljövőben valószínűleg nem várható jelentős változás, még annak ellenére sem, hogy a kormány korábban vállalta az Európai Bizottság felé, hogy 2025-re reformokat vezet be. Ezek a reformok azonban inkább a rendszer fenntarthatóságát célozzák, mintsem a nyugdíjasok anyagi helyzetének érdemi javítását.
Amennyiben a nyugdíjrendszer jelenlegi formája marad, az egyetlen reális megoldás a tudatos előre tervezés. Természetesen javíthat a helyzeten, ha magasabb jövedelmet érünk el, de a legtöbben már eleve keresik az ilyen lehetőségeket, éppen ezért az igazi megoldást a megtakarítások jelentik. Sajnos nem számíthatunk arra, hogy a nyugdíjunk fedezi majd minden szükségletünket, ezért minél hamarabb elkezdjük a megtakarítást, annál többet profitálhatunk a kamatos kamat erejéből. Ez azt jelenti, hogy kisebb erőfeszítéssel érhetjük el ugyanazt az anyagi célt egy távoli időpontra, ha időben elkezdjük a takarékoskodást.
Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy miért érdemes minél hamarabb elkezdeni a megtakarítást, hiszen a korai indulás jelentősen megkönnyíti a vagyon felhalmozását.
Bankmonitor
Minél korábban kezdünk el félretenni annál egyszerűbb!
A nyugdíjmegtakarítások esetében is igaz, hogy minél korábban kezdjük el, annál könnyebb dolgunk van, hasonlóan a nyelvtanuláshoz vagy bármilyen más készség elsajátításához. Az idő ugyanis itt is a legnagyobb szövetségesünk: a kamatos kamat ereje hosszú távon jelentős előnyt jelent. Ráadásul az állam évente akár 280 ezer forintos adóvisszatérítéssel is ösztönzi a takarékoskodást, ami további motivációt adhat.
