A mesterséges intelligenciát is beveti a jegybank a banki csalókra vadászva
A rendszer az azonnali átutalások adatait figyeli.
A rendszer az azonnali átutalások adatait figyeli.
Éjszaka megjelent az az MNB-rendelet, amely megszabja, melyik banknak melyik kisebb településre kell bankjegykiadó automtaatát telepítenie még idén. A bankok cserélgethetnek, a lista így még változhat.
Magasan a hazai átlag felett javult az elmúlt durván másfél évtizedben a bankok termelékenysége. Még úgy is felfelé húzzák az átlagot, hogy 2021 óta a különadók hatására nem tudtak tovább javítani – állapította meg a GKI.
Értetlenül szemlélik a bankok a szuverenitásvédelemre hivatkozó, a kritikus hangok ellehetetlenítését célzó törvényalkotást. A jogszabály gyökeresen ellentmond a banki gyakorlatnak, meg sem igazán tudnak felelni neki. Elfogadása esetén nemcsak, hogy sokan külföldre menekíthetik a pénzüket, de leminősítések is kinéznek.
A céges díjakról és a pénzforgalmi költségekről akar tárgyalni a jegybankelnök a bankokkal.
Óriásit nőtt az új személyi kölcsönök száma az MBH Banknál, de átlag felett nőtt általában a lakossági hitelezés is. Közel 70 milliárd forint adózás előtti eredményük volt az első negyedévben, és 43 milliárd forintnyi adót csengettek ki az államkasszának.
Politikailag jól eladható ötlet, hogy ingyenes alapszámlát kínálnak a bankok, ez azonban nem fogja letörni az inflációt. Aki ezt a szolgáltatást választja, annak ügyelnie kell a szűkre szabott felhasználói keretekre.
Több bank már most visszavett a kedvezményeiből, mert a díjemelések tilalmán milliárdokat vesztenek.
Hogyan hat egy bank kibocsátáscsökkentési törekvéseire, ha egy korszerűtlen Kádár-kocka megvásárlására ad hitelt? Mennyit számít fenntarthatósági szempontból, ha csak saját működését állítja át zöldre? Mi a gond azzal, ha bankunk az orrunk alá dörgöli a vásárlásainkhoz kapcsolható kibocsátásunkat? Többek között erről is szó esik a zCast friss adásában, amelyben a pénzügyi szektor fenntarthatóságát vizsgáljuk, de bepillantunk saját zsebünkbe is.
A legnagyobb probléma, hogy kevés az információ, illetve sokan nem tudják, hogy ma már egyszerű és kockázatmentes új számlát nyitni és a régit zárni.
Nem küldték ki határidőre a számlák éves díjkimutatását, amivel kötelezettségszegést követett el az MBH Bank.
Több mint 11 000 milliárd forint nem fial Magyarországon.
Az energiaválság előtti kamatszintekre kellene visszatérni a banki különadó csökkentéséhez, ami a mostani szint megfelezését jelentené.
Az MNB óvatosabb a kormánynál, zsarolás helyett ingyenes alapszámláról és jobb ügyfél-tájékoztatásról állapodott meg a bankszövetséggel.
Fiókösszevonások, „menetrend-átszervezések” zajlanak, több helyen már csak pénztármentes fiókok vannak.
Még semmi sem biztos, de már zajlik az egyeztetés az MBH Bank és a Citigroup, mint tanácsadó partner között egy lehetséges részvénytranzakcióról, miközben az állam a tulajdonrésze eladását fontolgatja.
Eladósorba került a HSBC Bank Malta. Több érdeklődővel is tárgyalnak, sajtóértesülések szerint az OTP lehet a befutó.
Ötödével növelte profitját tavaly az OTP Bank, az eredmény meghaladta az ezer milliárd forintot. A nyereség nagyobb része külföldről jött, jól tejeltek az év közben bekebelezett bankok is.
A kamatok csökkenése már látszik a bankok 2024-es eredményein, a különadó is sokat elvitt tőlük, de az inflációkövető díjemeléseken nagyot kaszáltak.
Nagy Márton egy Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy a bankok indokolatlanul nagy mértékben emelték a számladíjakat. Ha kell, akkor a kormány lépni fog. De ténylegesen milyen mértékben emelkedtek a számladíjak?