Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Magasan a hazai átlag felett javult az elmúlt durván másfél évtizedben a bankok termelékenysége. Még úgy is felfelé húzzák az átlagot, hogy 2021 óta a különadók hatására nem tudtak tovább javítani – állapította meg a GKI.
A különadók hatására 2021 óta nem növekedett a magyarországi bankok munkatermelékenysége, amely az azt megelőző négy évben dinamikusan javult – állapította meg a GKI Gazdaságkutató, miután a feldolgozóipar, az építőipar, a kereskedelem és az infokommunikációs szektor után a pénzügyi és biztosítási ágazatot elemezte a munkatermelékenység szempontjából.
A pénzügyi és biztosítási ágazat termelékenységi mutatója az EU-ban 11 százalékkal nőtt 2010 és 2024 között, ezt a régió államai bőven megugrották. A régióban a leggyengébb növekedést felmutató Szlovákia 32 százalékon állt tavaly, Magyarország pedig 47 százalékot ért el. Lengyelország (71) és Csehország (86), valamint Románia (109 százalék) voltak a térség éllovasai.
A 2021 óta Magyarországon megfigyelhető enyhe csökkenés hátterében a különadónak volt jelentős szerepe. A GKI szerint ez kivonja a fejlesztési forrásokat, de a pénzügyi szféra munkatermelékenységének növekedése így is jelentősen meghaladja a 15 százalékos hazai teljes mutatót, vagyis a szektor felfelé húzta a teljes termelékenységet (amit a feldolgozóipar 8 százalékos adata jelentősen lefelé húzott) – állapították meg.
Az EU-ban egyébként a pénzügyi és biztosítási szektor átlagosan a GDP 4,6 százalékát tette ki. Ez a szlovák 2,7 százaléktól a magyar 4,1 százalékon keresztül a lengyel 5,1 százalékig terjed.
A GKI szerint a bank- és biztosítási rendszer erőteljesen digitalizálódott 2010-et követően, a telefonos applikációk elterjedése, az online szolgáltatások bővülése és javuló minősége, a kevesebb működtetett pénzintézeti fiók csökkentette az igényelt alkalmazottak számát. Mivel az adminisztrációs igény évről évre növekszik a szektorban, ezért a létszám-megtakarítást meghaladóan emelkedett az újonnan felvett dolgozók száma.
Így összességében az ágazat létszáma 2010-hez képest 103 ezerről 112 ezer főre nőtt (+8,7 százalék), miközben országos szinten 20 százalékkal bővült a foglalkoztatottak száma. Tehát miközben a gazdaság extenzív növekedési pályán volt, a pénzügyi és biztosítási szektor képes volt szinte kizárólag intenzív gazdasági növekedést produkálni.
Ezt elősegítette, hogy a devizahitelek a lakossági oldalon gyakorlatilag megszűntek, így a devizakockázat okozta bedőlések már nem jelentettek rizikót, a javuló ügyfélkezelés és kockázatértékelés pedig az egyéb veszteségeket mérsékelte.
A biztosítási szerződések mára szinte kizárólag inflációkövetők, így a biztosítási bevételek megtartják reálértéküket, ez javítja a biztosítók működési hatékonyságát. Ugyanakkor a nem banki tulajdonú lízingcégek és az egyéb pénzügyi vállalkozások, amelyek kulcsszereplők a mikrofinanszírozási piacon, nincsenek ilyen mozgástér birtokában. Egyoldalú bevételi szerkezetük és támogatásfüggő működésük miatt a rájuk nehezedő adók közvetlenül csökkentik hitelezési kapacitásukat, fenyegetik működésüket és rontják hatékonyságukat.
A pénzügyi és biztosítási szektor az elmúlt másfél évtizedben a digitalizáció, a működési hatékonyság javítása és a kockázatkezelési gyakorlatok fejlesztése révén kimagasló termelékenységnövekedést mutatott, jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdasági teljesítmény javulásához. Magyarországon a szektor termelékenységi javulása (47 százalék) több mint háromszorosa volt a nemzetgazdasági átlagnak (15 százalék).
Bár az elmúlt időszakban nőttek az ágazati szereplők adóterhei (bankadó, tranzakciós illeték, extraprofitadó, biztosítási adó és a legújabban bevezetett „önkéntes” díjcsökkentések), ezáltal csökkent a vállalatok jövedelmezősége, ennek ellenére növekedett a termelékenység. A rövid távú termelékenységnövekedéssel párosuló profitcsökkenés hosszú távon visszafogja a szektor növekedését, ami kontraproduktív eredményhez vezet mind a piac, mind az állam számára.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Megélhetési gondokkal küzdöttek az ügyvédek, orvosok és mérnökök Magyarországon, sokan pedig biciklikölcsönzésből próbáltak meggazdagodni, kevés sikerrel. Száz éve derült fény az első légi rablógyilkosságra Magyarországon, a tízéves szökevény Robinzonokat pedig jugoszláv katona fogta el a határ túloldalán. Az 1925. nyári újsághírekből az is kiderül, hogy vádlottak és elítéltek is személyiséget cseréltek a börtönben.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.