Értetlenül szemlélik a bankok a szuverenitásvédelemre hivatkozó, a kritikus hangok ellehetetlenítését célzó törvényalkotást. A jogszabály gyökeresen ellentmond a banki gyakorlatnak, meg sem igazán tudnak felelni neki. Elfogadása esetén nemcsak, hogy sokan külföldre menekíthetik a pénzüket, de leminősítések is kinéznek.
Lehetetlen megfelelni a kormány által átláthatóságinak nevezett törvénynek – kommentálták a Telexnek banki források a kritikus hangok ellehetetlenítését célzó törvénytervezetet, amiről múlt kedden zajlott vita a parlamentben. A háttérben nyilatkozó banki szakemberek azt mondták a lapnak, hogy
aki készítette, semmit nem tud a bankok működéséről, a politikai cél miatt elveszett a minimális realitásérzék is.
A törvénynek ettől még nagyon súlyos, negatív következményei lesznek a hazai pénzügyi rendszerre és gazdaságra, állapították meg. A szakemberek szerint több tucat szakmai kérdés merült fel, és a bankok számára több évig tartana úgy fejleszteni az informatikai rendszereiket, hogy megfeleljenek a jogszabálynak. Például azért, mert a törvény kimondja, hogy „az engedélyköteles fizetési műveleteket” jelenteniük kell.
A banki szakemberek egyebek mellett nem értik, hogy
Attól tartanak, hogy a végén a bankok felelőssége lesz, ha nem tartanak be egy olyan jogszabályt, amelynek a logikája teljesen ellentmond a banki gyakorlatnak.
A törvény az általa célba vett szervezeteken kívül másokra is következményekkel járhat. Például sokan érezhetik – sőt már érzik is – úgy, hogy kevésbé lesznek biztonságban a személyes adataik, vagyonuk, sőt, a banktitok, ami miatt azt mérlegelik, hogy külföldre viszik a pénzüket.
A bankokat például már vagyonos üzletemberek is kérdezgetik a törvénnyel kapcsolatban arról, hogy milyen, Magyarországtól független megtakarítási, számlakezelési megoldásaik vannak, arra hivatkozva, hogy ha szuverenitásvédelmi alapon bárkire rá lehet szállni, akkor az mindenki biztonságérzetét csökkenti.
Egy ilyen törvény ráadásul nemzetközi felháborodást szít, forintban tízmilliárdos veszteségeket okoz, és leminősítést hozhat, de nem csak az ismert hitelminősítőknél (az uniós joggal szembemenő jogszabályok miatt nem jön uniós támogatás, romlanak a gazdasági kilátások, az EP-ben már öt frakció is azt kéri, hogy minden EU-s pénzt fagyasszanak be miatta), hanem egyéb pénzügyi minősítőknél is – figyelmeztetnek a bankárok.
A lap a Moneyvalt, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni intézkedéseket felügyelő nemzetközi szervezetet hozza példaként. Ez pedig pont jövőre vizsgálja felül Magyarország státuszát, és ha nem találják megfelelőnek a jogszabályi környezetet, akkor visszasorolhatják. A külföldi utalások monitorozását ugyanis súlyosan barátságtalan lépésként értékelhetik.
A törvényt a fideszes Halász János nyújtotta be két hete, és hatalmas felháborodást szült, több mint háromszáz civil szervezet szólította fel az Európai Bizottságot, hogy azonnal tegyen intézkedéseket miatta, a bizottság fel is szólította a magyar kormányt a tervezet visszavonására.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
