A kormány által kért 5 százalékos kamatplafon bizonyos feltételek mellett tartható, de nem mindenkinek – hangzott el a legnagyobb magyarországi bankok vezetőinek beszélgetésén. Azt is elmondták, hogy a banki adatok alapján sok cég bajban van, de még nem annyira, hogy ne tudnák a hiteleiket visszafizetni.
Újabb, ezúttal 5 százalékos „önkéntes” kamatplafon bevezetését várja a bankoktól Nagy Márton. Holott az ingatlanhitelezés rendben van, a kierőszakolt kamatvágás legföljebb erősítheti a folyamatokat.
Semmi kétség: 2025-től a lakossági ügyfelek is megérzik a tranzakciós illeték idei emelését, előtte októbertől drágul a valutaváltás is. A privátbankokban egyre gyakoribb a vagyon külföldre vitele.
A most már lassanként normál ügymenetnek tekinthető éjfél előtti közlöny a bankokra kiszabott új sarcot, a babaváró hiteles engedményt és a háborús propagandára hivatkozó sajtóellenes vegzatúrát is tartalmazza.
Duplájánál is nagyobbat nőtt 2023-ban az Erste profitja, de az extra bevétel kétharmadát a könyvelési szabályokkal lehet magyarázni. A hitelezés óriásit esett 2023-ban, főleg a nagyvállalatok, az ingatlanbefektetők és a lakásvásárlók vettek fel sokkal kevesebb hitelt.
A kínai Evergrande 300 milliárd dolláros csődje hitelválságot válthat ki a világban. Tavaly a Crédit Suisse és három amerikai regionális bank jutott csődbe elsősorban az ingatlanhitelezés miatt – emlékeztet a CNN gazdasági rovata.
A Bloomberg szerint az OTP és a Banca Transilvania adásvételi tárgyalásai akadoznak, mert a romániai OTP-leány egyes dolgozóit csalással vádolják.
Lassuló növekedés, magas infláció és magasabb kamatkörnyezet jellemzi a makrogazdaságot, ami a bankoknál a hitelezés lassulásában és a kamatjövedelmek emelkedésében mutatkozik meg. A stresszteszten a bankok jól teljesítettek.
A fekete péntekek idején nem árt észben tartani, hogy naponta Magyarországon egy módos család megtakarításának hozzávetőleges értékét, 75 millió forintot lopnak el az internetes csalók. Bemutatunk egy megtörtént esetet is, egy átvert ügyfél fekete napját.
Az árszabályozás bonyolult és kétes sikerű folyamat, a jegybank inkább ostorozással igyekszik visszafogni a telekommunikációs szolgáltatókat és másokat az áremeléstől. Lehet, hogy egyes cégek ceruzája túl vastagon fog, de a körülményeket a kormány és az MNB együtt alakították.
Az ügyfelek számára időnként látható, néha láthatatlan, de mindenképpen érezhető eredményekkel jár, hogy a hazai bankszektornak is egyre több szereplője vetette bele magát a mesterséges intelligencia alkalmazásába.
Feszülten figyeli mindenki, milyen hatása lesz az izraeli-palesztin háborúnak a világpolitikára és a gazdaságra; tovább lassult a magyar infláció, de még mindig kiemelkedően magas másokéhoz képest; gondolkozik a kormány, tiltsa vagy támogassa-e az energiaitalokat. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az ingatlanpiacot nem fogja beindítani, hogy az “önkéntes” kamatplafonnak köszönhetően 8-8,5 százalék környékére mérséklődtek a lakáshitel-THM-ek, de pici élénkülés jöhet. A bankoknak ez most annyira nem jó, de nem is túl rossz, és ha 2025 közepe táján 5 százalékra mérséklődik a kamatszint, boldogok lesznek a 20 évre fix 8 százalékon kihelyezett hitelekkel. A kormány a banki különadó emeléséből pénzt szerezhetett volna, de az unió felé a különadók kivezetését vállalta, a bankok jóindulatára pedig szüksége van.
Hétfőtől gyakorolnak egységesen önmérsékletet a bankok a kamatszint esetében: a lakáshitelek kamatai legfeljebb 8,5 százalékosak, a vállalkozások pedig 12 százalékos kamatra juthatnak forgóeszközhitelhez.
16 bank közül csak kettőnél találta rendben az előtörlesztések kezelését az MNB, a többiek rosszul tájékoztattak róla, és késve számolták el az ilyen befizetéseket. Négyüket meg is bírságolták.
Bejelentették a GVH-nál: a Cofidis megveszi a Magyar Cetelemet.
A díjemelések a lap szerint az amerikai piacot érintik, Európában egyelőre nem terveznek változtatásokat – írták. A Mastercard lapunknak cáfolta az értesülést.
Egy sor kötelezettséget ró a tagállamokban – így Magyarországon is – működő bankokra az Európai Unió, részben azért, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásainak, részben pedig, hogy jobban hozzájáruljanak a klímaváltozás hatásainak kordában tartását szolgáló célok teljesítéséhez. De honnan tudhatjuk, mennyire veszik ezt komolyan?
A bankoknak kötelező módon, összehasonlítással kell tájékoztatniuk ügyfeleiket a megtakarítási lehetőségeikről, a kockázatmentes állampapírokra fókuszálva, bemutatva, hogy azok mekkora többlet kamatbevétel elérését tették volna lehetővé.
Történészek szerint aggasztó, hogy eltérnek a hasonló esetekben megszokott 30 éves zárolástól.
