A Visa és a Mastercard azt tervezik, hogy emelik azokat a díjakat, amelyeket a kereskedők fizetnek, amikor elfogadják a vásárlók hitelkártyáit – írta a Wall Street Journal, a lap szerint a változásokat októberben és áprilisban vezetik be.

Egy kereskedőkkel foglalkozó tanácsadó cég, a CMSPI szerint, a változások következtében a kereskedők évente 502 millió dollárral több díjat fizethetnek az Egyesült Államokban.

Azzal kapcsolatban, hogy a díjemelések az Európai Unióra és Magyarországra is érvényesek lesznek-e, a hvg.hu megkereste a Visa és a Mastercard illetékes magyarországi képviselőit.

A Visa nem kívánta kommentálni a The Wall Street Journal értesüléseit, a Mastercard cikkünk megjelenése után azt közölte: nem helytállóak a lap értesülései. Közölték: a cikk megjelenése előtt két dolgot tisztázott a társaság: a bankközi díjakat nem változtatják meg, az egyetlen „változás” egy meglévő szolgáltatást érint, amelyet a kártyaelfogadóknak nyújtanak, akik szükség szerint aktiválhatják azt, annak érdekében, hogy a fogyasztók számára biztonságosabb és egyszerűbb pénztári élményt nyújtsanak.

Fontos tudni, hogy a Mastercardnak közvetlen kapcsolata csak a kártyaelfogadóval van és egyedül a kártyaelfogadó határozza meg, hogy milyen árat szab az egyes ügyfeleknek (a kereskedőknek) nyújtott szolgáltatásokra.

Az Egyesült Államokban komoly figyelem kíséri az ezzel kapcsolatos híreket, ugyanis a CMSPI becslése szerint a hálózati díjak emelése a bevétel valamivel több mint felét teszi majd ki. A fennmaradó rész a bankközi díjak, más néven swipe-díjak emelkedéséből származik. A kereskedők akkor fizetik ezeket a díjakat, ha a vásárlók kártyával fizetnek.

A bankközi díjak mértéke nagyrészt rejtve marad a vásárlók előtt. Ugyanakkor ez a kártyakibocsátók és a kereskedők közötti viták egyik fő forrása, majdhogynem függetlenül attól, hogy óriás online kereskedőkről vagy sarki kávézókról van-e szó.

Az amerikai kereskedők tavaly nagyjából 93 milliárd dollárt fizettek a Visa és a Mastercard hitelkártya díjai által – számolta ki a Nilson Report iparági kiadvány. Ez igencsak jelentős emelkedés a tíz évvel ezelőtti 33 milliárd dollárhoz képest.

A kereskedők ennek a költségnek legalább egy részét magasabb árak formájában továbbhárítják a fogyasztókra. Ugyanakkor ennek elkerülése érdekében több kisvállalkozás kezdett kedvezményeket nyújtani azok számára, akik nem hitelkártyával, hanem sima bankkártyával, készpénzzel vagy csekkel fizetnek.

A kártyakibocsátók, mint például a Visa és a Mastercard, határozzák meg a kereskedők által fizetendő díjakat. A hálózati díjakat a Visa és a Mastercard teszi el, míg a bankközi díjakat a kártyát kibocsátó bank kapja.

A Visa, a Mastercard és a nagybankok szerint a díjak segítenek fedezni a csalás megelőzésével és az innovációval kapcsolatos költségeket. A bankok a bankközi díjakból befolyó pénzt gyakran a népszerű hitelkártya-bónuszprogramok finanszírozására fordítják.

Doug Kantor, az amerikai Kiskereskedelmi Üzletek Országos Szövetségének főtanácsadója szerint sok vállalkozásnak komoly problémát jelent az infláció és a magas kamatlábak, emellett a vállalkozások egy része még mindig lábadozik a világjárványból, így egyszerűen rossz az időzítése ennek a díjemelésnek.

A kártyadíjak és a vállalkozásokra gyakorolt hatásuk a kongresszus figyelmét sem kerülhette el. A törvényhozók a közelmúltban mind a képviselőházban, mind a szenátusban újra benyújtották azt a jogszabályt, amely lehetővé tenné a kereskedők számára, hogy számos Visa és Mastercard hitelkártya-tranzakciót alternatív hálózatokon keresztül dolgozzanak fel. Hasonló szabály már létezik a hagyományos betéti bankkártyák esetében is.

A törvényjavaslat potenciálisan csökkentheti a kereskedők által fizetendő díjakat. A képviselőházi és a szenátusi törvényjavaslatokat egy-egy bizottsághoz utalták.