„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
„Taktikáznunk kell! Ahhoz sok a megemelt teher, hogy ne érvényesítsük, de mivel a lakossági piacon erős a verseny, új akciókat is hirdetünk majd” – avat be az egyik nagybank szakembere, hogyan játszanak 2025-től, amikortól a jogszabály megengedi nekik, hogy a lakossági ügyfelekre is áthárítsák a tranzakciós illeték idei emelését. Azzal nyugtat, hogy egy tipikus ügyfél számlaforgalma mellett ez nagyjából havi 300 forintnyi pluszköltséget jelent, vagyis a többség nem is érzi meg. Ez azonban túlzás, hisz ha egy rendkívülinek aligha mondható egymilliós készpénzfelvétel vagy egy hasonló összegű valutaváltás illetéke kilencezer forint, azt jövőre minden bizonnyal át is hárítja ránk a bankunk.
A pénzintézetek az utóbbi időben hozzászoktak a kiugró nyereséghez, és nem akarják lenyelni a tetemes pluszterhet. Idén az eredeti szabályok szerint közel 350 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket kasszírozott volna tőlük az adóhatóság, ebből az emelés után 440 milliárd lesz, jövőre pedig a 600 milliárdot közelítheti. Ennek nagyjából az ötödrésze folyik be a lakosság pénzmozgatásaiból, ami rögtön meg is magyarázza, miért építették be a bankok villámgyorsan a megemelt illetéket a vállalkozói számlák árába.
Idén augusztustól a másfélszeresükre ugrottak a 2012 óta velünk élő, s már többször megemelt banki tranzakciós illetékek: a készpénzfelvételé felső limit nélkül 0,6-ról 0,9 százalékra, az átutalásoké és egyéb műveleteké (például postai befizetés, csoportos beszedés, értékpapír-vásárlás, valutaváltás) pedig 0,3-ról 0,45 százalékra, s a korábban tízezer forintos maximum húszezerre nőtt.
