A nagy bérfelzárkóztatásban bőven van ok a szerénységre
A Pénzcentrum a KSH friss adatai alapján azt az öt szakmát, területet vizsgálta meg, ahol arányaiban a leggyorsabban növekedtek a bruttó bérek 2017-ben. Van benne néhány furcsaság.
#bérek
Ennyiért kap idén alkalmazottat – jól járt az állam a béremelésekkel
Jelentősen többet kell bérezésre áldozni, de még mindig nem kerül annyiba a magyar munkaerő, mint Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban. Számos cégnél a kötelező béremelést a cafeteria visszavágásával oldják meg, melyen megint csak az állam nyer.
A KSH szerint csak egyszer nőttek nagyobbat a reálkeresetek, mint tavaly – és az öné?
Az elmúlt huszonöt évben csak egyszer nőttek nagyobbat a reálkeresetek a KSH szerint, mint 2017-ben. A magyarok nettó átlagkeresete 197 500 forint volt tavaly.
Most akkor irigyelnünk kellene Romániát a káprázatos gazdasági növekedés miatt? Megmondjuk, miért nem
A most közzétett hivatalos becslés szerint a román GDP 2017-ben hét százalékkal nőtt (a magyar néggyel). Ezzel szomszédunk a kontinens legjobbjai közé tartozik, már ami a statisztika szerint kimutatott bővülést illeti. De azért vannak szkeptikus hangok.
Akik az aldisoknál is többet keresnek: itt vannak az informatikusbérek
A klasszikusan jól fizető szakmában megint felfelé ugrottak a bérek.
Miért húznak el a szakápolók külföldre? A háromszoros bérkülönbség elég ütős indok
Az egészségügyben és szociális terület szakdolgozói november helyett már a januári fizetéssel megkapják a szakszervezetekkel korábban kialkudott béremelést – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy hétvégi interjúban. Mire lesz ez elég, ha összevetjük a hazai fizetéseket a németországiakkal?
Miért keres többet egy aldis pénztáros, mint egy egyetemet végzett közalkalmazott?
Több mint bruttó százezer forinttal kevesebbet keres egy Aldi-pénztárosnál egy egyetemet végzett, PhD-vel rendelkező kezdő közalkalmazott.
Nyolc éve üti a kormány a legrosszabbul keresőket
Bele kell nyugodnunk abba, hogy a legalacsonyabb fizetésűek között ragadunk az EU-ban? Így alakultak a bérek 2010 óta Magyarországon.
Már 294 ezer forint a havi átlagkereset
Tovább nőttek a fizetések, a havi bruttó átlagkereset közelíti a 300 ezer forintot, a nettó átlag pedig meghaladja a 200 ezret.
Miből lehetne több pénz nyugdíjakra és egészségügyre, átvehető-e a skandináv modell?
A járulékok csökkentése önmagában helyes lépés, de a kieső bevételeket pótolni kell. A hvg.hu által felkért közgazdász szakértők szerint van megoldás, csak szakítani kellene a múlttal.
Nyugdíjasként ne legyenek illúziói, rosszabbul jár, mint az aktív keresők
Idén két számjegyű is lehet a bérnövekedés mértéke. A nyugdíjak ettől egyre inkább leszakadnak. Tíz év számai azt mutatják, hogy a megoldást nem lehet az államtól várni.
A Tescónál januártól senki nem keres kevesebbet 197 ezer forintnál
A szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében 2,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelemi dolgozók béremelésére az áruházlánc, januártól 197 ezer forintra emelkednek a legalacsonyabb bérek.
Meglepődtek az idei béreken, de mi várható 2018-ban? – Táblázat
Nem csökken a bérnyomás 2018-ban, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum tanácsadó cég közös felmérésében részt vevő cégek átlagosan 6,1 százalékos béremelésre készülnek. A bérek idei alakulása meglepetést okozott.
Itt a lecke a kis magyar cégeknek, a nálunk működő multik jövőre 6 százalékkal emelik a béreket
A Magyarországon működő nemzetközi cégek szerint 2018-ban a magyar bérek további emelkedése várható, mert a képzett munkaerőért folyó versenyben a bérezés továbbra is meghatározó tényező – mondta Sághy András, a Kienbaum Consultants International tanácsadó cég országmenedzsere a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával (DUIHK) készített tanulmányt bemutató tájékoztatón.
Havi nettó 750 ezerért csábítják a magyar villanyszerelőket Németországba
Az energiaipari cégek is egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzdenek, egyre több villanyszerelő szakemberre lenne szükség. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület felmérése szerint évente legalább 600 villanyszerelőre volna szükség, 45 százalékkal többre, mint ahány végzős diák jelenleg van.
Eljött az idő, amikor a melósok diktálnak az állásinterjúkon
A néhány éve még inkább megalázó felvételi beszélgetésekre ma már szendviccsel várja leendő dolgozóit egy magára valamit is adó munkáltató.
Alulfizetett munkásokkal fújhatjuk a gazdasági növekedést
Kedvezőek a növekedési mutatók az Európai Unió északnyugati és keleti tagállamaiban, ahol egyre inkább szakmunkáshiány mutatkozik – állapítja meg a német Deutsche Welle, mely összeállításában egy cseh cég példáján mutatja be: a munkaerőhiány komolyan akadályozza a fejlesztési terveket abban a Csehországban, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliség az egész Európai Unióban – mindössze 2,7%.
Ha eddig nem tudta, most ideje megtanulnia Új-Zéland miniszterelnökének nevét, de miért is?
Jacinda Ardern a világ legfiatalabb női vezetője ,és még csak pár hete Új-Zéland miniszterelnöke. A 37 éves politikus, akit a saját hazájában is alig ismertek egy évvel ezelőtt, most nagyszabású programot terjesztett elő a nemek egyenlőségéről a munkahelyen.
Hiába a béremelés, alig mennének a magyarok boltba dolgozni
Szinte pontosan ugyanannyian dolgoznak a boltokban, mint egy éve, hiába nőtt közel 30 ezer forinttal az átlagfizetés. Az élelmiszerüzletek jártak a legrosszabbul.
Majdnem 300 ezer forintra mérték a magyarok átlagfizetését
Egy év alatt 13 százalékkal nőttek a bruttó átlagfizetések. A költségvetési szférában dolgozók már több pénzt vihetnek haza, mint a vállalkozások munkatársai.