Ha a teljes vállalati szférát nézzük, és azzal is számolunk, mekkora infláció volt időközben, látszik: csak arra volt jó az elmúlt évek béremelkedése, hogy visszajussunk a válság előtti szintre.
Az eddig vártnál nagyobb GDP-növekedéssel számol a GKI Gazdaságkutató, de a második félévben lassulhat a növekedés.
A kormány dönthet, egy korábbi ígéret alapján.
Annak ellenére, hogy rengeteg állami pénzt pumpáltak beléjük, a csapatok fele veszteséges volt.
10,2 százalékkal nőttek márciusban a bérek az egy évvel korábbihoz képest.
Az ingatlanárak jelentős regionális különbségei miatt a fővárosban az állami támogatások egy új lakás értékének harmadát, egy községben viszont csaknem a kétharmadát is kitehetik egy háromgyermekes családnál – derül ki a TAKARÉK Index elemzőinek kutatásából.
Az elmúlt négy évben robbanásszerűen nőttek a bérek. A nyugdíjak azonban csak lényegesen kisebb mértékben. Az eredmény: ma csaknem 45 ezer forint „hiányzik” az átlagnyugdíjból. A trend alapján egyértelmű, hogy a jövő nyugdíjasai egyre nagyobb mértékben lesznek saját megtakarításaikra utalva. Az öngondoskodás szerepe nő.
Az átlagkereset 12,1, a reálkereset 8,3 százalékkal nőtt egy év alatt.
30 ezer fontos éves fizetésben állapítaná meg Theresa May kormánya azt a szintet, amelyet egy bevándorlónak fel kell mutatnia ahhoz, hogy munkavállalási engedélyhez jusson.
Továbbra is 10 százalék fölötti a keresetek növekedése.
Egyelőre nem tudni, kivel tárgyalhatnak a bérek rendezéséről.
Egy év alatt 11,3 százalékkal nőtt a magyar átlagbér.
Tíz százalékosnál is nagyobb emelkedést mértek egy év alatt.
Bár évek óta dinamikusan nőnek a magyar bérek, mégis egyre jobban visszacsúszunk az európai jövedelmi listán. A reálkeresetek 2013 óta folyamatosan emelkednek, a legnagyobb növekedést 2017-ben mérte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 5,9 százalékos értékkel. Érdemes azonban azt is megnézni, Európában hogyan alakult ez.
Amit a kormány mond, azt el kell osztani hárommal, legalábbis ha az első ránézésre valóban impozáns bérnövekedésről van szó. Mit mutatnak valójában az adatok? Mellár Tamás parlamenti képviselő, a KSH korábbi elnöke új nézőpontból vizsgálja meg a kérdést. Mellár Tamás a HVG-nek.
A lendületes növekedés külföldön még lendületesebb volt.
Budapest és egyetlen vidéki terület húzza fel az országos kereseti átlagot. A szabolcsi átlagfizetés 120 ezerrel alacsonyabb a fővárosinál.
Egy szóval elintézte Orbán Viktor, hogy ne vizsgálja a versenyhatóság a kormánymédia összefonódását; Budapest kapta a 2023-as atlétikai vb-t; közgazdászok elemezték a bérfelzárkóztatást, és arra jutottak, a nyugati szint elérhetetlen. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Mi vár a szigetországban dolgozó, illetve mostanában oda készülő magyar munkavállalókra a Brexit ügyében kedden bejelentett fejlemények után? Mi a menetrend, mit kell mérlegelni? Ezekre a kérdésekre kértünk válaszokat a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szakjogásztól.
