Néhány éve alapos botrány kerekedett a pálmaolaj körül: bejárták a világsajtót a kitermeléshez köthető erdőirtások, emiatt kipusztuló állatok képei és a kényszermunkáról szóló jelentések. Világszerte bojkott is indult az alapanyag ellen. A kép azonban közel sem fekete-fehér: egyáltalán nem biztos, hogy a termelők vagy a fogyasztók jól járnának, ha egy csapásra betiltanák az alapanyag használatát.
Globális térképet készített egy nemzetközi kutatócsoport azokról a térségekről, ahol a szárazföldi gerinceseket jelentős veszélyek fenyegetik.
A Galápagos-szigetek biológiai sokszínűségét helyi amatőr tudósok segítségével térképezik fel: a Barcode Galapagos Project 74 helyi lakost képzett ki arra, hogy az Ecuadorhoz tartozó csendes-óceáni szigetcsoporton talaj- és vízmintákat gyűjtsenek DNS-szekvenáláshoz, amelyet a szigeten lévő három laboratórium tudósai végeznek.
Az Ausztrál Tudományos Akadémia (AAS) szerint egyre sürgetőbb feladat a még ismeretlen ausztrál vadvilág dokumentálása, mivel a globális felmelegedés egyre növeli a kockázatát ezen fajok eltűnésének.
Az Oscar-díjas színész több természetvédő szervezettel együtt állítaná helyre a latin-amerikai szigetvilág természetes állapotát.
Növényfajokat a kihalás szélére sodró elektromobilitás, kényszermunkával gyártott napelem vagy ruhadarab: nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a klímaváltozás káros hatásait fékezni hivatott megoldások, technológiák minden esetben, minden szempontból fenntarthatóak.
Nemcsak a kisgyerekeket zavarja éneklés közben a lárma, a madárfiókákat éppúgy, és ennek hosszabb távra szóló következményeit sem lehet kizárni.
Az érintetlenül maradt szárazföldnek pedig mindössze 11 százaléka természetvédelmi terület egy friss kutatás szerint.
Bár egyre inkább tisztában vagyunk azzal, milyen következményekkel jár az erdőirtás, a tudósok mégis arra hívták fel a figyelmet, hogy ez ellen nem tesznek semmit.
A faji sokszínűséget veszélyezteti a háziállatokként tartott hangyák népszerűsége egy svájci tanulmány szerint.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) középtávú stratégiájáról van szó.
Tudósok egy csoportja a brazil arany oroszlánmajmocskákat oltja be sárgaláz ellen, hogy óvják a populációt, másrészt megakadályozzák, hogy a vírus az emberre is átterjedjen.
Egyes állatfajok akár hetven százalékkal messzebbre is kénytelenek elvándorolni az emberi tevékenységek miatt.
A Természetvédelmi Világszövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy a kismajmokat posztoló tudósok miatt az emberek házi kedvencnek akarhatják tartani a veszélyeztetett fajokat.
Több mint 20 új csigafaj mellett számos növényi vírust is találtak magyar kutatók.
Károsabb lehet a trófeavadászat meggondolatlan, teljes betiltása az állatok populációjára, mint ha szabályozott körülmények között, de engednék a vadászatot – állítják tudósok.
Egy osztrák kutatók vezetésével végzett vizsgálat szerint a Földközi-tenger keleti részén élő fajok nem tudják tartani a lépést a víz erőteljes felmelegedésével: Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95 százaléka már eltűnt. Ugyanakkor nagy számban jelentek meg a területen trópusi élőlények.
Nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak számít, mennyi állatfaj él a legnagyobb itthoni állatkertben.
Valószínűleg csak 200–250 egyed él egy újonnan felfedezett, mianmari langúrfajból.
Rohamos gyorsasággal pusztult Ausztrália élővilága az elmúlt időszakban, ezért a tudósok szerint reményre ad okot, hogy két új emlősfajt is felfedeztek.
