Veszprém kezdte, de Budapesten lett ügy a méhlegelőkből. Van, ahol beporzó hadművelet, másutt fenntartható gyepgazdálkodás, vagy épp a szerény zöld folyosó névre hallgatnak a vadvirágos programok, amiket a beporzó rovarok kedvére a sokszínűbb ökoszisztémák érdekében indítottak Veszprémtől, Székesfehérváron át Budapestig.
Az akkor megfogalmazott javaslat ma is megállja a helyét, sőt, ha úgy tetszik több mint másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy központi programokkal támogassuk a beporzókat, immár a városokban is. Kis méhlegelő-történelem a múzsák ókori lakhelyétől a vadvirágos városokig. Összeállításunkból kiderül az is, merre keressük a méhlegelőket, ha virág- és rovarnézőbe mennénk.
Azon töprengenek a biodiverzitás-kutatók, hogy mit találhattak egy makk kupacsában a Pilisben.
Sokan talán nem is gondolják, milyen gazdag élővilág lapul a nem túl szép időkre emlékeztető bombatölcsérekben. Egy új tanulmány most arra is rámutatott, hogy a térbeli elhelyezkedés is fontos szerepet játszik az ilyen kistavakban előforduló közösségek összetételében.
Olyan mértékben tűnik el a Földről a biológiai sokszínűség, amire a történelemben még nem volt példa. Ennek okozója egyértelműen az ember.
Földünk egyik legrégebbi, és kétségtelenül a leghatalmasabb élőlénye a Pando, egy egészen különleges nyárfaközösség, amely egyetlen élő szervezetként azonosítható. Szakemberek lehetővé tették, hogy hallassa hangját ez a biológiai organizmus, és ez – amellett, hogy érdekes – hatalmas tudományos felhasználási lehetőséget rejt magában.
Ökoszisztémákat borítanak fel, őshonos fajok kihalását okozzák a más vidékekről behurcolt állat- és növényfajok. A védekezés sikeres lehet, de kevés ország foglalkozik vele.
Az ecuadori referendum óriási vereség az államfő számára.
A megállapodás kulcsfontosságú a klímaváltozással szembeni harcban - vagyis az emberiség jövője múlhat a betartásán.
A jeles napot Magyarországon 2004 óta ünneplik.
Bár léteznek uniós javaslatok a növényvédőszerek arányának csökkentésére, hosszabb távon végleges kivonására, a tagállamok nem sietnek a döntéssel. Több mint egymillió EU-s polgár igyekezett felgyorsítani a folyamatot, egyelőre sikertelenül. A téma azonban fontos helyet kapott az európai mezőgazdaságról szóló vitákban.
Egy Roberto Rozzi paleoökológus által vezetett, friss kutatás szerint azoknál a fajoknál volt a legnagyobb a kihalás kockázata, amelyek a legnagyobb méretbeli eltérést mutatták a kontinensek szárazföldjein élő rokonaikhoz képest – de a kockázatot az emberek megjelenése emeli drasztikusan.
Az Alföldön számos erdőssztyepp-folt és kunhalom védi szigetként a hajdani élővilágot. Ezt a két erősen fragmentált – csak kis foltokban létező – élőhelytípust vizsgálták, és érdekes eredményekre jutottak hazai szakemberek.
Majd’ megduplázzák a védett területek számát, és jelentősen megemelik a szegény országoknak természetvédelmi céllal juttatott támogatások összegét, többek között erről állapodtak meg az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján Montrealban. A történelminek minősített megegyezés kiterjed az öslakosok jogainak biztosítására is.
Csehország levélben fordult az EU-s tagállamokhoz, miután a magyarok miatt nem tudják egységesen képviselni a gendersemleges nyelvhasználattal kapcsolatos álláspontjukat az ENSZ-ben.
A klímaváltozás mellett a monokultúrák és a bányászat is hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez. Fenntartható életmód nélkül egyre több állat- és növényfaj tűnik el.
A környezetvédelem és a biodiverzitás megőrzése fontosabb a rövid távú gazdasági haszonszerzésnél – hangsúlyozta az ENSZ Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testülete (IPBES) által hétfőn közzétett jelentés, amellyel a világszervezet decemberi klímakonferenciáján is foglalkoznak majd.
A fenntarthatatlan fakitermelés, halászat és vadászat a kihalás motorja egy kormányközi szervezet friss jelentése szerint.
Emberi érdeklődés híján rengeteg növény tűnhet el a Földről, ami tovább gyengíti majd a természet ellenállóképességét a klímaváltozással szemben. A gyomnövények persze nagy túlélők, azok sokkal kevésbé fenyegetettek.
Egy a kutató-, halász- és turistahajókat nyomon követő vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a világ nagyjából 1500 kikötőjéből érkeznek hajók a Déli-sarkvidékre – írja a BBC.
