Díjat nyert a program, ami megcsinált egy 200 milliós „univerzumot”
Az AlphaFold nevű szoftver ugyanazt csinálja, mint más, a fehérje-szerkezet vizsgálatára kitalált megoldás. Ez azonban sokkal gyorsabban és pontosabban dolgozik.
#biológia
Hónapokig tartó űrutazásra küld egy doboznyi élesztőt a NASA, fontos kérdésekre születhet válasz
A NASA egy rendhagyó küldetés során fogja felmérni, milyen hatása van a mélyűri sugárzásnak az élesztősejtekre.
Hallgassa meg: rögzítették a tudósok, hogyan ver a kék bálna 450 kg-os szíve
Az amerikai Stanford Egyetem tudósai arra voltak kíváncsiak, legfeljebb milyen nagy lehet a Földön egy állat.
Egy kutató szerint előbb-utóbb 200 évig is élhet majd az ember
Mi lenne, ha a megfelelő kezeléssel a mostani akár kétszeresére lenne növelhető az emberi élettartam? Egy biológus szerint nem elképzelhetetlen.
Az elhízás elleni gyógyszert fejlesztenek a németek, a cukorbetegséget is segíthet megelőzni
A kutatók azt találták, hogy ha az agyban legátolnak egy agyi enzimet, azzal csökkenthető az étvágy, ezzel pedig az elhízás és a cukorbetegség is megelőzhető.
A pókok elterjedését modellezték a kutatók, érdekes eredményre jutottak
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.
YouTube-videókból jöttek rá, mennyire mélyen gyászolnak az elefántok
Tudósok open source módszerekkel vizsgálták az ázsiai elefántok viszonyát a halálhoz, YouTube-ra korábban feltett videókon keresztül tanulmányozták az állatok gyászfolyamatát.
Megvizsgálták a kutyák génjeit az ELTE tudósai, kiderült, mi történik az öregedésükkor
A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben – derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.
Szinte hihetetlen, de 9200 fafaj lehet a világon, amit még nem ismer az ember
Világszerte mintegy 9200 fafaj várhat még a felfedezésre – állítja egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában.
Elkészült a világ legkisebb antennája – DNS-ből
Ezerszer vékonyabb, mint az emberi hajszál, de a DNS-ből épített antenna így is képes észlelni a rádióhullámokat.
Irányíthatjuk-e génszerkesztéssel az evolúciót?
A Homo sapiens genomját eddig a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most először azonban a kezünkben a lehetőség, hogy nem pusztán az összes ember, hanem a jövő nemzedékek DNS-ét is megváltoztathassuk. Ebben a helyzetben megkerülhetetlen a kérdés: mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal? E témakörnek jár utána a Nobel-díjas amerikai biokémikus, Jennifer A. Doudna és Samuel H. Sternberg könyve, a Meghekkelt teremtés. Részlet.
Őssejtekkel nyúltak bele az evolócióba a tudósok, a gyógyításban lehet nagy szerepe
A tudósok az őssejtek és némi génszerkesztés segítségével elérték, hogy a gyíkok farka tökéletes állapotban regenerálódjon.
Szivárványszínű legyet neveztek el a világ leghíresebb transzvesztitájáról
A drag queen RuPaul után kapta a nevét egy újonnan felfedezett ausztrál katonalégy, köszönhetően a színes kinézetének.
Nem árt az orrszarvúnak, ha lefelé lóg – de miért van erre szükség egyáltalán?
A külvilág alig figyelt föl rá, de Namíbia rengeteget tesz a rinocéroszok megmentéséért.
Húszezer évvel ezelőtti koronavírus-járvány nyomait őrzik az emberi gének
A kutatók szerint a SARS-CoV-2 a mai emberek genomjában is változásokat okoz.
Ez már nem a jövő, hanem a húsbavágó jelen: nincs, aki tanítsa a gyerekeinket
Évtizedek óta előre látható volt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb és idővel egyre erősödő problémája lesz a tanárhiány, mégsem történt semmi e téren. Pontosan lehetett tudni, hogy záros határidőn belül egyszerűen nem lesz, aki tanítson bizonyos – elsősorban természettudományos – tárgyakat. Ma már ez nem a jövő: minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár. És a helyzet csak rosszabb lesz.
Miért olyan ritka a kék virág?
A virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek az emberi szem – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely szerint a kék festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.
Nagyon úgy néz ki, hogy 30 millió évet tévedtek a biológusok
Az eddig véltnél nagyjából 30 millió évvel korábban jelenhettek meg a fejlábúak - állapították meg a Heidelbergi Egyetem kutatói, akik a kanadai Avalon-félszigetnél talált ősmaradványokra alapozták az eredményeiket.
Lukács Noémi a vakcinákról: Nem a szerek jelentik a fő halálozási okot, hanem a fertőzések
A Nógrád megyei Szirákon, dédszülei patinás házában alakította ki biotechnológiai laboratóriumát az mRNS-alapú vakcinák minőség-ellenőrzésében szerepet játszó ellenanyag felfedezője. Lukács Noémi biológus családi vállalkozásban működő cége világméretű szállítója az antitesteknek, melyekkel a vakcinagyártók kizárhatják az oltóanyag dsRNS-szennyezettségét.
Végre megfejtették, miért fordul kelet felé a napraforgóvirág
Magyar kutatók a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgóvirágzat miért néz állandóan kelet felé.