Nem úri muri: ezt kell tudni a bizalmi vagyonkezelésről és a vagyonkezelő alapítványról
A két újkeletű vagyontervezési eszköz célja és előnye hasonló, de felépítésük eltérő. Mindkettő segítségével el lehet érni a vagyonvédelmi-, elkülönítési és tervezési célokat, sőt mi több, adózási szempontból is ugyanazok az előnyök illetik meg mindkét instrumentum használóit. Mégis vannak különbségek – ezeket járjuk körül szakértő segítségével.
Túlzás nélkül állítható, hogy a bizalmi vagyonkezelés Magyarországon még gyerekcipőben jár – hiszen csak tizenegy éve, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2014. március 15-i hatályba lépésével honosodott meg. Nem úgy az angolszász jogrendszerekben, ahol már sok évszázados történelme van, és jóval elterjedtebb a használata a társadalom széles körében. Ennek oka, hogy számos előnyre szert lehet tenni egy ilyen jogviszony létesítésével a szabadon kiválasztott kedvezményezettek javára.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés Magyarországon kettős megítélésű – mutat rá Bányai Bálint, a Crystal Worldwide szakembere. Vannak, akik meglátják a benne rejlő lehetőséget, míg mások úri murinak vélik, és azt gondolják, nekik semmi előnyük sem származhat belőle. Ez pedig közel sem igaz, hiszen a sokrétű előnyei bárki számára értéket teremthetnek.
Mi is az a bizalmi vagyonkezelés?
A bizalmi vagyonkezelési szerződést a Ptk. ekképpen definiálja:
Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.
Ez annyit jelent, hogy a vagyonrendelő (aki lehet természetes és jogi személy is) a tulajdonában álló vagyonelemek tulajdonjogát átruházza a vagyonkezelőre (ő szintén lehet természetes és jogi személy is), aki pedig a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezettek javára a vagyonrendelő által megszabott kereteken belül kezeli a vagyont.
Érezhető, hogy a legtöbb jogosítványa a vagyonrendelőnek van, tekintve, hogy ő választja a vagyonkezelőt és a kedvezményezetteket, ő határozza meg a vagyonkezelő feladatait, és vagyonkezelés alapelveit, illetve azt, hogy milyen feltételeknek kell ahhoz teljesülniük, hogy a kedvezményezettek részesüljenek a kezelt vagyonból – magyarázza Bányai Bálint. Nem utasíthatja azonban a vagyonkezelőt, ezért érdemes a szerződésben rögzíteni minden kívánságot és feltételt.
A vagyonkezelő a kezelt vagyon tulajdonosa, azonban szigorú vagyonelkülönítési kötelezettsége van, hogy a személyes hitelezői ne támaszthassanak igényt a kezelésbe vett vagyonra, biztosítva ezzel a vagyon biztonságát. A vagyonkezelő egy szerződés alapján szabadon végezheti tevékenységét, azonban ha már egynél több szerződés szerint szeretne vagyonkezelő lenni, ahhoz már szigorú pénzügyi és személyi feltételeknek kell megfelelnie, hogy megszerezze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vagyonkezelői engedélyét.
A kedvezményezett az, aki érdekében a jogviszony létrejön, akinek javára a vagyonkezelő a tevékenységét végzi, és akinek érdekeit folyamatosan szem előtt tartja. Kedvezményezett bárki lehet, hiszen nincsen kikötés a személyét illetően.
Lehetőség van arra is természetesen, hogy több személy töltse be az egyes pozíciókat, illetve arra is, hogy egy személy több szerepet lásson el. A vagyonrendelő lehet vagyonkezelő, a vagyonkezelő pedig lehet kedvezményezett is.
Vannak azonban kőbe vésett szabályok a szerződésre vonatkozóan. Ilyen például, hogy a vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett. Ezt azonban fel lehet oldani azzal, ha a vagyonkezelőn kívül még legalább egy kedvezményezett van, akármilyen csekély is a részesedése a kezelt vagyonból. A másik kikötés pedig, hogy a szerződés legfeljebb 50 évre jöhet létre.
Vagyonkezelésbe bármilyen vagyonelem adható, az egyetlen tilalom a termőföld. Így, a teljesség igénye nélkül a kezelt vagyon részét képezheti üzletrész, értékpapír, ingóság vagy akár kriptovaluta is. Ezeket a vagyonrendeléskor piaci értékre fel lehet értékelni adófizetési kötelezettség nélkül, ami adózás szempontjából a vagyonkiadáskor előnyként szolgálhat.
Kinek lehet hasznos a bizalmi vagyonkezelés?
Amint azt már említettem, a bizalmi vagyonkezelésre nem úgy kell tekinteni, mint csak a szupergazdagok játékszerére, hanem tudatosan hasznosíthatja bárki, hiszen nincsen minimum értékhez kötve a jogviszony létrejötte – hangsúlyozza Crystal Worldwide munkatársa. Más, elterjedtebb jogi konstrukció hatásait is kiválthatja, sok esetben még hatékonyabban is, elég példának venni a mindenki által ismert végrendeletet. A bizalmi vagyonkezelés a végrendelettel szemben egy rendkívül rugalmas eszköz, és nagyobb szabadságot biztosít a vagyonrendelő (örökhagyó) számára a kedvezményezettek (örökösök) kiválasztása során. Míg öröklés esetén szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy milyen esetben lehet valakit kitagadni, addig a vagyonrendelő szabadon dönthet a kedvezményezettek személyéről. Természetesen a kötelesrészre vonatkozó szabályok a bizalmi vagyonkezelés során is alkalmazandók.
Másik előnye a bizalmi vagyonkezelésnek a végrendelettel szemben, hogy míg a végrendelet esetén a hagyatéki eljárás hónapokba, akár évekbe is telhet, addig ezt át lehet ívelni a bizalmi vagyonkezeléssel, ezzel biztosítva a folytonosságot a vagyonelemek kezelésében. Különösen fontos ez az aktív menedzselést igénylő javak esetében, mint amilyen az üzletrész, hiszen a hagyatéki eljárás befejeztéig sok esetben nincs, aki elfogadná a társaság beszámolóját, ezzel megbénítva a társaságot.
Azoknak is előnyös lehet a bizalmi vagyonkezelés, akik vagyonukat biztonságban szeretnék tudni, hiszen az egyik legismertebb funkciója e jogviszonynak a vagyonvédelem. Az átruházott vagyonelemekre nem tarthatnak igényt a vagyonrendelő, vagyonkezelő, sőt még a kedvezményezett hitelezői sem.
Az adótervezők figyelmébe is szívesen ajánlja a bizalmi vagyonkezelést, hiszen ahogy a mondás is tartja „a türelem rózsát terem” – érzékelteti Bányai Bálint. Hozzátéve: valóban így is van, hiszen a vagyonrendeléskor felértékelt vagyonelemeket (vagy helyükbe lépett értéket) 5 év elteltével azokösszértékéig adómentesen lehet kiadni a kedvezményezetteknek.
Természetesen ez nem egy zártkörű felsorolás, hiszen számos más területen is hasznos lehet a bizalmi vagyonkezelés, felhasználásának csak a képzelet (és a jogszabály) szabhat határt.
És mi fán terem a vagyonkezelő alapítvány?
A jogalkotó gondoskodott arról is, hogy aki nem érzi magáénak a bizalmi vagyonkezelés hazánkban forradalminak mondható intézményét,az se maradjon vagyontervezési eszköz nélkül, ezért életre hívta a vagyonkezelő alapítványt, amely már a jól bevált alapítvány szabályaira épül.
Vagyonkezelő alapítványból kétféle létezik: közérdekű és nem közérdekű tehátmagáncélra is létrehozható. A vagyonkezelő alapítvány szabályait külön jogszabályban rögzítik, de háttérszabályként a Ptk. alapítványra vonatkozó részei alkalmazandók. Szakít azonban a korábbi megkötésekkel e jogszabály, és lehetővé teszi a vagyonkezelő alapítványok számára, hogy az alapító okiratban meghatározott cél érdekében üzleti tevékenységet végezzenek.
Ellentétben a bizalmi vagyonkezeléssel, aminek létrehozásához nincsen megszabva minimum vagyoni összeg, a vagyonkezelő alapítvány megalapításához legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelkezésre bocsátani, ami tőkeminimumként szolgál, és ennek fenntartása kötelező. Ez a 600 millió forintos érték többféle vagyonelem keverékéből is állhat, tehát értékpapírok, üzletrészek, pénz vagy követelések egyvelege is alkothatja a tőkeminimumot.
Miben különbözik a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány?
Összehasonlítva a bizalmi vagyonkezeléssel, amely egy szerződés, a vagyonkezelő alapítvány egy jogi személy, amelyet a bíróság vesz nyilvántartásba. A vagyonkezelő alapítványnak nincsen tulajdonosa, így hasonlóképpen a bizalmi vagyonkezeléshez, a kezelésbe vett vagyon védve van az alapító és a kedvezményezettek hitelezőitől – sorolja Crystal Worldwideszakértője. További különbség még, hogy míg a bizalmi vagyonkezelési szerződést legfeljebb 50 évre lehet megkötni, addig ilyen megkötés nincsen meghatározva a vagyonkezelő alapítványra nézve.
A vagyonkezelő alapítvány felépítése
A vagyonkezelő alapítványt az alapító alapítja a vagyonelemek átruházásával az alapító okiratban meghatározott cél megvalósítása érdekében. Hasonlóan a vagyonrendelőhöz, az alapító is széleskörű jogosítványokkal rendelkezik: meghatározza az alapítvány célját, kedvezményezettjeit, az alapítványnak befektetési szabályzatot is alkothat, amely alapján a vagyont kezelnie kell, illetve nem utolsó sorban megszüntetheti az alapítványt. Ezek összessége alkotja az alapítói jogokat.
Az alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium, amely magánérdekű vagyonkezelő alapítvány esetében akár egy személyből is állhat, akit kurátornak neveznek. A kuratórium vagy a kurátor felel az alapítvány vagyonkezelési tevékenységéért. Az alapító dönthet úgy, hogy átruházza az alapítói jogokat a kuratóriumra vagy kurátorra, hogy azokat később (az alapító halála vagy más ok folytán) ők gyakorolhassák.Kötelező továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása is.
Míg közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében kötelező egy legalább 3 tagból álló felügyelőbizottság kijelölése, addig magánérdekű vagyonkezelő alapítvány alapításakor az alapító rendelkezhet úgy, hogy ne működjön felügyelőbizottság. Ebben az esetben egy független vagyonellenőrt kell kijelölni, hogy felügyelje az alapítvány vagyongazdálkodási tevékenységét.
Bizalmi vagyonkezelés vagyonkezelő alapítvány által
A vagyonkezelő alapítvány végezhet bizalmi vagyonkezelési tevékenységet is. Ekkor azonban eltérő szabályokat kell alkalmazni a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra, melyeket a Vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény rögzít. Egyrészt a vagyonkezelő alapítvány -mint vagyonkezelő- kizárólagos kedvezményezettje a kezelt vagyonnak minden esetben, annak ellenére, hogy ezt kifejezetten tiltja a Ptk. A Ptk. egy másik kötelező érvényű szabálya sem alkalmazandó, mert míg a „hagyományos” bizalmi vagyonkezelés esetén se a vagyonrendelő, sem pedig a kedvezményezett nem utasíthatja a vagyonkezelőt, addig a vagyonrendelő a vagyonkezelő alapítványt minden további nélkül utasíthatja, hogy miként gazdálkodjon a kezelésbe vett vagyonnal. Harmadik különbség, hogy megszűnik az 50 éves élettartam korlátozás, így akár örök időre is meg lehet kötni a bizalmi vagyonkezelési szerződést a vagyonkezelő alapítvánnyal. Negyedik eltérés, hogy nem kell a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó törvényt alkalmazni a vagyonkezelő alapítványra, amely többek között azt is jelenti, hogy nem kell a szerződést benyújtani az MNB-nek, hogy az nyilvántartásba vegye, illetve a vagyonkezelő alapítvány több szerződés alapján is végezhet vagyonkezelési tevékenységet anélkül, hogy engedélyre lenne szüksége az MNB-től.
Összegzés
Érzékelhető, hogy a két újkeletű intézmény célja és előnye hasonló, de felépítésük eltérő. Mindkét jogintézmény segítségével el lehet érni a vagyonvédelmi-, elkülönítési és tervezési célokat, sőt mi több, adózási szempontból is ugyanazok az előnyök illetik meg mindkét vagyontervezési eszköz felhasználóit. Mivel az idei évben a NAV ellenőrzési tervében a bizalmi vagyonkezelés kiemelt helyet kapott, így nem tudjuk eléggé hangsúlyozni: a megfelelő struktúra kiválasztásához és felállításához vegyünk igénybe szakértői segítséget, hogy egy esteleges ellenőrzés alkalmával is nyugodtan aludhassunk.
A témában további videós tartalmak érhetők el a Crystal Worldwide Youtube-csatornáján:
Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
