Kevés dologgal tudnak a politikusok nagyobb károkat okozni, mint azzal, ha kapkodnak, és ha kiszámíthatatlanok. A bizonytalanságot a cégvezetők és az átlagemberek is szinte azonnal beépítik a pénzügyi döntéseikbe, az eredmény kimondottan fájdalmas.
Ugyan a háború jelenleg nem befolyásolja az olajellátottság kérdését, a befektetők viszont nyugtalanok lesznek, amíg tart a lövöldözés a Közel-Keleten.
Miközben a napelem üzletág egész Európában dübörög, addig Magyarországon afféle tetszhalott állapotban van hónapok óta. Ha pusztán az újonnan létesülő erőművek teljesítményét nézzük, akkor látszatra minden rendben van, azonban a számok mögött drámai változás van kibontakozóban.
A szorongás korát éljük egy olyan társadalomban, amelyik alaposan ismeri az együttélést a bizonytalansággal. A megoldásról nemrég jelent meg egy svéd szociológus könyve.
A kormány a végsőkig szorongatja a tanárokat, az önkormányzatokat, a szegényeket, propagandája mégis sokakat eredményesen hergel az Európai Unió és az Oroszországot érintő szankciók ellen, miközben a tűz közelében lévők gőzerővel készülnek a vágyott EU-s pénzek felszívására. Az emberek többsége sötéten látja a jövőt, a bizonytalanság jó táptalaja a populista politika támogatásának, ám a borúlátás a változtatás melletti kiállásra is ösztönözhet.
Tipikus védekezési stratégia a gyűlöletkampányok ellen, hogy nem politizálunk, de ez legalább annyira veszélyes – ecseteli a polarizációt végletekig kiélező kormány kampánytechnikájában rejlő hosszabb távú kockázatokat a téma kutatója, Síklaki István, aki úgy látja, ha netán összeomlik a NER, a következő elit sem nagyon fog tudni más mentalitású politizálást folytatni. Interjú.
Egy tavalyi tűzeset és egy családi viszály miatt is húzodhat annak a skóciai kávézónak az újranyitása, amelyben a Harry Potter könyvek születtek.
A születésszám növelésében óriási anyagi ráfordítások árán elért eredményeket elvinni látszik a járvány.
Jó lenne arról írni, hogy itt a járvány vége, sosem jön vissza már. De tudjuk, hogy olyan időszaknak nézünk elébe, amely reménykeltő, ám kiszámíthatatlan. Hogyan alkalmazkodjunk ehhez a létformához, netán hogyan fejlődjünk benne? Belső Nóra pszichiáter írása.
A vezetők jó esetben olyan emberek, akik személyiségükön keresztül képesek másokat ösztönözni. Noha különböző vezetési stílusokat mutatnak, mindannyian remélik, hogy ugyanazt érik el: motiválják a csapatot. Szinte magától értetődő, hogy egy jó vezetőnek tehetségesnek és ügyesnek kell lennie, azonban vannak olyan szükséges tulajdonságok is, melyekre nem igazán gondolnánk elsőre. Mutatjuk, melyek ezek.
A kormány úgy gondolja, ha több részmunkaidős állás lenne, a gyerekes nők előbb visszamehetnének dolgozni, és többen is vállalnának gyereket. A részmunkaidős állások viszont rosszul fizetnek, bizonytalanok, és még inkább a nőkre tolják a házimunka terheit.
Nem mindenki kapja meg a megemelt összeget, ezt viszont sok érintett nem tudja.
Bár a Dunaferr helyzete meglehetősen ingatag, a cég jelentős bérfejlesztésről írt alá megállapodást a munkavállalói érdekképviselettel. Ráadásul vezérigazgatója, valamint Szijjártó Péter szerint a cégnek sikerült talpra állnia.
A külföldi befektetők szabadulnak az amerikai államkötvényektől. A japánok, akik az Egyesült Államok legnagyobb hitelezői, rekordmennyiségű papírt adtak el decemberben – közölte a pénzügyminisztérium Tokióban.
Az egyetlen kivétel állítólag a magyar kormány. De nem biztos, hogy erre büszkék lehetünk
1990-ben az amerikai piacon eladott 20 autóból csak egy készült Mexikóban. Ma viszont már minden ötödik.
Az amerikai Fed elnöke szerint veszélybe kerülne az amerikai pénzügyi stabilitás, ha bekövetkezne a Brexit, vagyis a britek végül úgy döntenének, hogy kilépnek az EU-ból.
A magyar kormányfő emlékezetes tusnádfürdői beszédével ismét a nemzetközi média címlapjára lőtte magát, a beszéd pedig nem arra utal, hogy jön a konszolidáció. Az üzleti élet szereplőinek nem alakult túl jól az utóbbi négy év, és bár vannak beruházások az országban, a forint továbbra is rosszul teljesíthet, a bizonytalanság pedig tovább nőhet a devizahiteles csomag és devizahitelek belengetett forintosítása miatt.
Bár a 20-35 évesek többsége szerint soha nem volt még ilyen nagy a bizonytalanság és kiszolgáltatottság, több mint fele mégis itthon számít karrierre, a másik fele ugyanakkor végleg elköltözne az országból, ha lenne erre lehetősége – derül ki a Bridge Budapest reprezentatív kutatásából. Hosszú távon egyre többen kockáztatnának és kerülnének ki az alkalmazotti létből. A fiatalok ugyanakkor pesszimisták és gyanakvók: szerintük leginkább a szerencsén és a kapcsolatokon múlik minden, félnek, hogy ellopják az ötleteiket és inkább álmodoznak, mint cselekszenek.
Az utóbbi években Európa egyik legégetőbb problémájává vált a fiatalkori munkanélküliség, az egyes – jellemzően déli, gazdasági válság által sújtott – uniós tagállamokban a társadalmi problémák elmélyüléséhez is vezet a kialakult helyzet. Az EU külön alapot hozott létre a helyzet kezelésére, ám kérdéses, hogy a kevéske összeg mennyiben segíthet. Eközben Magyarországon mintha javulna a helyzet, ám az a fiatal, aki beleesik a munkanélküliség csapdájába, talán évekig nem mászhat ki onnan, nem beszélve arról, hogy a saját egzisztencia hiánya komoly frusztrációkat is szül.
