szerző:
Nagy Gergő

Az utóbbi években Európa egyik legégetőbb problémájává vált a fiatalkori munkanélküliség, az egyes – jellemzően déli, gazdasági válság által sújtott – uniós tagállamokban a társadalmi problémák elmélyüléséhez is vezet a kialakult helyzet. Az EU külön alapot hozott létre a helyzet kezelésére, ám kérdéses, hogy a kevéske összeg mennyiben segíthet. Eközben Magyarországon mintha javulna a helyzet, ám az a fiatal, aki beleesik a munkanélküliség csapdájába, talán évekig nem mászhat ki onnan, nem beszélve arról, hogy a saját egzisztencia hiánya komoly frusztrációkat is szül.

Rita nem egy hétköznapi fiatal huszonéves. Kereskedelem és marketing alap- és mesterszakon végzett a Budapesti Gazdasági Főiskolán, két nyelven beszél, mindig is igyekezett a lehető legtöbbet kihozni tanulmányaiból. Már felsőfokú tanulmányai alatt, 2009-től elkezdett dolgozni egy reklámügynökségnél, itt először rész-, majd teljes munkaidőben dolgozott a nappalis képzése mellett, a délutáni szemináriumokra járt be, a munkahelyen pedig ezen felül ledolgozta a "mínusz óráit", amikor nem volt szorgalmi időszak. Reggel 8-tól este 8-ig folyamatosan le volt kötve, a főiskolai munkákat pedig még ezek után, késő este fejezte be.

Csakhogy 2012 júniusában szóltak neki, hogy egy hónap múlva megszűnik a munkahelye. "Pont ezalatt államvizsgáztam is, így minden összejött" – mesélte a 26 éves nő.

Azóta nem sikerült rendes munkahelyen elhelyezkednie.

Megfullad a munkanélküliektől Európa

A 2008-ban Európát is elérő gazdasági és pénzügyi világválság Európa több országában is a magasba röpítette a munkanélküliek számát, a legfrissebb Eurostat-statisztikák szerint az eurózóna munkanélkülisége nem képes elszakadni a 12 százalékos szint közeléből, és az Európai Unió (EU) egészében is majdnem 11 százalék a munkanélküliek aránya. A déli államok különösen cudarul állnak e tekintetben: Görögországban az emberek 27,3, Spanyolországban 26,7 százaléka van munka nélkül, de a tavaly júliusban csatlakozott Horvátország a maga 17,3 százalékával is felkerült a dobogóra. A 15 százalék felettiek sorát Ciprus és Portugália zárja.

Az általános munkanélküli helyzetkép mellett ugyanakkor a fiatal munkanélküliek helyzete teszi igazán siralmassá a képet. E téren a déli uniós tagállamokban olyan számokkal találkozunk, amit minden valamirevaló politikus, közgazdász rettegve emleget: Görögországban, Spanyolországban és Horvátországban a 15 és 24 év közöttiek több mint felének nincs munkája, Cipruson pedig 43 százalékuknak.

Az EU egészét összevetve a több mint 24 millió fős fiatalkorú munkaerőpiacon – ennyi 15-24 éves európai nem jár felsőoktatásba, egyéb képzésre, ők tekinthetőek a viszonyítási számnak – mintegy 5,6 millió főnek nem volt állása. Ebben a csoportban az EU-ban ez 23,7 százalékos munkanélküliségnek felel meg, ami duplája az uniós munkanélküliségi mutatónak, a déli államokban pedig akár az ötszöröse is lehet annak. (A déli országok helyzetéről és annak okairól nemrég az Index írt cikket.)

Magyarország ide is, oda is belóg

Magyarország a kialakult helyzetben valahol a déliek és a nyugat-, illetve észak-európai uniós tagállamok között helyezkedik el (a kelet-közép-európai régióban csak Szlovákia és Lengyelország produkál rosszabb mutatókat). A hazai 15-24 évesek 26,5 százalékának nem volt munkája tavaly szeptemberben az Eurostat adatai szerint – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eközben idén január elején közölte, hogy 2013 szeptembere és novembere között az érintett korosztály 24,7 százaléka volt munka nélkül –, ezzel pár százalékkal az uniós átlag felett, ám a déliek hajmeresztő számaitól messze vagyunk. A magyarországi helyzet mindeközben úgy látszik, javul: a KSH szerint egy évvel korábban még 4,3 százalékponttal magasabb volt a fiatalok munkanélküliségi rátája.

Fiatal munkavállalók, de hol dolgoznak?
A hvg.hu már egy ideje foglalkozik a fiatal munkavállalók helyzetével, témába vágó cikkeinket ide kattintva olvashatja el.

A javuló tendencia dacára a helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a fiatal munkanélküliek teszik ki a munkanélküliek 19 százalékát, vagyis 78 ezer olyan magyar van, aki már eleve hendikeppel indul a munkaerőpiacon. A 78 ezres szám ráadásul még mindig igen magas, bár a mélyponton, 2012 júliusa és szeptembere között majdnem 92 ezer fiatal volt munka nélkül, és az utóbbi négy évben alig volt olyan időszak, amikor ez alatt alakult a fiatalok munkanélkülisége. A fiatalok helyzete mindeközben a 15-74 évesek 9,3 százalékos munkanélküliségi rátájához viszonyítva sem örömteli.

A magyar fiatalok munkaerő-piaci helyzete már évek óta égető téma a szakmai berkekben, a kormány is igyekezett különböző programokkal (Start-kártya, munkahelyvédelmi akcióterv egyes elemei például) kilendíteni a holtpontról a rendkívül rossz állapotot, ám áttörés egyelőre nincs. Azért sem, mivel több olyan elem sincs már jelen a hazai munkaerőpiacon, amely korábban létezett. Az államigazgatás már nem szívja fel tömegével a fiatalokat, egyre jellemzőbb a határidős, projektre, szezonális jelleggel történő foglalkoztatás, ha a munkáltató által igénybe vett foglalkoztatási kedvezmény lejár, akkor elküldik a fiatal munkavállalót. Egyes szakmákba pedig nehezen engedik be a fiatalokat. (A Világgazdasági Fórum – WEF – egyik friss tanulmánya szerint a fiatal munkavállalók alkalmazásának egyik legfőbb gátja sok esetben a jelenlegi szabályozási környezet, amely az idősebb munkavállalókat olyan mértékben védi, hogy nem éri meg őket elküldeni, nyugdíjazni, és helyettük fiatalokat felvenni.)

Sok déli állambeli fiatal északon vállal munkát, bármi is legyen az
©

Emellett az új magyar oktatási rendszer és a forráskivonás sem segíti elő, hogy több fiatal tudjon bekapcsolódni a felsőoktatásba, a képzésekbe, pedig ez lehetne egy lehetőség e kororsztály munkanélküliségének csökkentésére. A kormány viszont éppenséggel szűkíti a felsőoktatás kereteit annak reményében, hogy a fiatalok majd a munkaerőpiacon olyan pozíciókat találnak, ahol el tudnak helyezkedni. A magánszférában ugyanakkor egyelőre nincs áttörés, a munkanélküli fiatalokat így sem a közigazgatás, sem a privát vállalkozások nem tudják felszívni. Akinek pedig volt munkája, de elveszíti, az igen nehezen fog újat találni.

14 állásinterjú, nulla siker

Rita helyzete is hasonlóan alakult. Kapott végkielégítést, ezzel együtt pedig úgy számolta, hogy a megtakarításai körülbelül egy évre elegendőek lesznek (ez így is alakult). 2012 augusztusában két helyre küldte el önéletrajzát, és egy helyre fel is vették ugyanolyan fizetéssel, mint előtte, és ekkor még az álláskeresési járadékot is megkapta, "szóval boldog voltam". Eleinte egyszerűsített szerződése volt, majd az lejárt egy hónap után, és sokszori kérésére sem készült munkaszerződés, pláne nem aláírva. "Nem voltam biztos benne, hogy hozzájutok-e a fizetésemhez, ha nincs szerződésem, mert akkor ez elég rizikósnak tűnt" – tette hozzá. Folyamatosan 10-12 órákat dolgozott, egy idő után azonban megbetegedett. Mindez talán annak is volt köszönhető, hogy amikor hidegebbre fordult az idő, kiderült, hogy nem fűtik megfelelően a szobát, ahol dolgozik. "Családi és baráti tanácsra felmondtam" – hangsúlyozta Rita. Ezt követően még 1,5 hónapot volt ennél a cégnél, 2012 decemberében volt az utolsó napja.

Németország jobban teljesít
A két német nyelvű uniós államban, Németországban és Ausztriában a munkaerő-piaci és oktatási reformoknak köszönhetően nem alakultak ki olyan munkanélküliségi spirálok, mint az EU perifériáján. A németeknél 7,8, az osztrákoknál 9,4 százalék a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája, ezek a mutatók alig pár százalékkal maradnak el az érintett országok általános munkanélküliségi adataitól. Ebbe a körbe sorolható még bizonyos mértékig Hollandia és Dánia is, itt ugyanakkor már magasabb az alapmutató és a fiatalok munkanélküliségi rátája is, ám a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele – könnyebb elbocsátani, de felvenni is munkavállalókat –, illetve az ezzel párhuzamosan megerősített képzési programok, részmunkaidős lehetőségek gátat szabtak a fiatalok rohamtempójú állásvesztésének.

"Úgy gondoltam, ha elsőre ilyen könnyen összejött – bár egy sz*r helyen –, nem lesz gond, februártól kezdtem el interjúkra járni" – fejtette ki Rita. Ismerősi körben szólt először, hogy munka nélkül van, ha tudnak valami lehetőséget, jelezzék. Kitanulta a neten, milyen a jó önéletrajz, minden jelentkezésre újraírta, kiemelve az adott pozícióhoz illeszkedő releváns tapasztalatait. A nagyobb álláshirdető oldalakra is regisztrált, elküldte a CV-jét szimpatikus cégeknek is, néha akkor is, ha épp nem volt pozíció meghirdetve. Szinte mindegyik válaszolt, hogy elrakják az adatbázisukba.

Reklámügynökségekhez, médiaügynökségekhez, lapkiadókhoz, nonprofit szervezetekhez, multikhoz, kisebb cégekhez, közvetítő ügynökségek hirdetéseire is beadta jelentkezését. Ritát összesen 14 helyre hívták be, ebből 2 ismeretségi körön keresztül akadt, a többi hirdetés alapján (egyes európai diplomások mindeközben arra számítanak, hogy legalább 60 helyre kell beadniuk pályázatukat, míg megtalálhatják első munkahelyüket – a szerk.). Végzettségét nem tagadta le, "egy darabig nem is adtam fel, hogy ugyanolyan beosztású és fizetésű állást pályázzak meg, de most már igen, és a fizetési igényem is jóval lejjebb került" – hangsúlyozta. Jelentkezését egyik helyen sem koronázta siker.

Évekig munka nélkül?

A magyar munkanélküliek helyzetével az egyik legnagyobb probléma az, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama a KSH adatai szerint 19,4 hónap – több mint másfél év. Vagyis ennyi tartalékkal kellene rendelkeznie a munkáját veszítő magyar dolgozónak, míg ismét munkába tud állni. Ez pedig igen aggasztó annak tükrében, hogy a magyar háztartások háromnegyedének nemhogy ennyi időre nincs pénze, de még egy váratlan kiadást sem tudna megfinanszírozni.

Készek vagyunk a munkára – hirdetik a brit fiatalok táskái
©

Aki tehát bekerül a munkanélküliségi spirálba, csak igen nehezen tud kikászálódni onnan: az állam 3 hónapig nyújt álláskeresési járadékot, saját megtakarításokra nehéz építeni, jönnek az alkalmi, határidős munkák, amelyekből viszont csak a felszínen tudja magát tartani az ember, míg esetleg talál valamilyen fix állást.

Amikor már csak otthon ülni lehet

Érdemes azonban a statisztikák mellett az egyes emberi sorsokat is megnézni. A munkanélküli lét rengeteg lemondással is jár, ami fiatalon – a felnőttkorba belépéssel gondolni kell a családalapításra, ingatlanvásárlásra is például – különösen nyomasztó, emellett pedig az ember személyiségét is komolyan roncsolja. Rita a munkanélküliség elején csak csalódott volt egy-egy visszautasítás után. Ezek után egyre több időt kezdett otthon tölteni egyedül, kezdett kicsit befelé fordulni. "Ez nem javít az önbizalmon és a határozottságon. Egyre többször borultam ki napközben tehetetlenségemben" – fejtette ki. Tavaly nyáron még nagyon bizakodó volt, bízott pár havi tartalékában, néhány jó hely is volt, ahova behívták. Az utolsó interjú december közepén volt, akkor éppen 2 hete volt, hgy elfogytak a megtakarításai, és nagyon bízott is benne, hogy felveszik erre a munkahelyre, mivel ismerőse is beajánlotta. Az állást azonban nem ő kapta meg.

Hatmilliárd euró, ami alig lesz elég valamire
Az EU is rájött, hogy ha nem kezdik el kezelni a fiatal munkanélküliek helyzetét, akkor a társadalmi elégedetlenség – és ennek vállán a szélsőséges politikai mozgalmak – az európai integrációba vetett hitet, bizalmat, a közös európai jövő és gazdaság alapjait áshatják alá. El is indítottak egy ifjúsági alapot, mellyel segítséget nyújtanak ahhoz, hogy minden 25 év alatt uniós fiatal munkához, képzéshez jusson. Gazdasági szempontból is szükség van a fiatalok munkaerő-piaci becsatornázására, mivel az Európai Bizottság (EB) számításai szerint a veszteségek, amelyek a fiataloknak fizetett szociális járadékok, kieső adóbevételek és alacsonyabb hatékonyság miatt keletkeznek, elérik az évi 153 milliárd eurót. A probléma ugyanakkor az, hogy az EU mindössze 6 milliárd eurót szán a fiatalok felkarolására, ez pedig – elnézve a majdnem a több mint 5,6 millió fiatal európai munkanélkülit – igen kevésnek tűnik, illetve kérdéses, hogy mennyire lesz hatékony még ennek a viszonylag kisebb pénzösszegnek is a felhasználása (a fiatalkori munkanélküliség problémájának kezelését nagyobb részt a tagállamok kezébe tette az EU, így leginkább az egyes kormányokon múlik, milyen megoldásokat tudnak letenni az asztalra). A WEF tanulmánya eközben arra mutat rá, hogy az "elveszett fiatal munkanélküli generáció" problémái magát az eurózónát is szétrobbanthatják, ha nem igyekeznek a helyzetet kezelni.

"Szóval arra jutottam, hogy nagyon-nagyon béna lehetek, de az interjúkon ez nekem nem tűnik fel, nem akadozok, nem ő-zök, mindenre azonnal tudok válaszolni, szemkontaktust tartok, csak ezek szerint bizonytalannak tűnök” – emelte ki Rita. Most saját magát hibáztatja, hogy nem küldte be elég helyre a jelentkezését, nem tett meg mindent annak érdekében, hogy legyen munkája. Odáig jutott, hogy rossz szakmát választott, nem neki való a marketing, egy év kihagyás után pedig még nehezebb lesz munkát találnia. Nyilván megkérdezik majd az interjúkon, miért nem vettek fel sehova, arra meg nem lehet vonogatni a vállam – hangsúlyozta. "Rendkívül el vagyok keseredve, már ezen is elsírtam magam, hogy ezt elmondtam" – tette hozzá szipogva.

December óta a szüleitől és a párjától kell pénzt kérnie, hogy a napi szükségleteit fedezni tudja. Mivel 4 és fél évig saját magát tartotta fenn, ezért ez különösen rosszul érinti, úgy érzi, elvárták volna, hogy hamarabb állást találjon. "Ez most azt jelenti, hogy nem nagyon megyek sehova, hogy ne költsek feleslegesen, így még több itthon töltött idő vár rám" – tette hozzá.

A hogyan továbbot illetően Rita eltökélt, ám az utóbbi másfél év lényegében formálta át látásmódját. "Többen mondták, meg cikkekben is azt olvastam, hogy nagyon hatékony, ha az ember személyesen keres fel egy céget, azon belül is a megfelelő személyt, és telefonon érdeklődik, hogy elküldheti-e az önéletrajzát. Ezt szeretném majd megpróbálni, illetve folytatom az álláshirdetésekre való jelentkezést" – fejtette ki. Egy barátnője – akinek van ilyen irányú végzettsége, gyakorlata – segít jobban felkészülni a személyes találkozókra, pár órát fog vele gyakorolni. Februárban a barátja vállalkozásában tud majd dolgozni valamennyit, ez könnyű fizikai munkát jelent. Márciusra szeretne legalább egy viszonylag rosszul fizetett, részmunkaidős, "rossz állást, az se baj, ha nem vagyok bejelentve", és mellette folytatná a munkakeresést. "Így legalább csak a napom fele megy pocsékba, nem teljes munkaidőben utálom, és valamennyi pénzem is lenne" – emelte ki. Rita úgy véli, hogy a személyes találkozókon való magabiztosabb szereplés változást eredményezhet, mivel valamennyi lehetőség van, csak nagy a verseny a pozíciókért, és nagyon határozottnak kell lenni, hogy az ember jobbnak tűnjön a többieknél.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Négyes karambol történt az M7-esen a Balaton felé

Négyes karambol történt az M7-esen a Balaton felé

Egy MSZP-s a Suzuki-gyárhoz láncolta magát, később kisbuszokkal eltakarták

Egy MSZP-s a Suzuki-gyárhoz láncolta magát, később kisbuszokkal eltakarták

Tovább csökken a benzin ára

Tovább csökken a benzin ára

Szélsőjobboldali aktivisták zavarták meg a Pride egyik rendezvényét

Szélsőjobboldali aktivisták zavarták meg a Pride egyik rendezvényét

Elbúcsúzhat a YouTube a gyerekeknek szánt videóktól – máshová költöztethetik őket

Elbúcsúzhat a YouTube a gyerekeknek szánt videóktól – máshová költöztethetik őket

Betörték a koponyáját, mert más gazdához szegődött dolgozni

Betörték a koponyáját, mert más gazdához szegődött dolgozni