A digitális vállalkozások adózása a sokéves szabályozói próbálkozás ellenére még mindig nem tisztázott. Egy hónapja az Európai Bizottság összeállított egy tervezetet, amely talán rendet tehet az online világban. De mikor lehet ennek realitása? Tényleg fizetni fog a Facebook vagy a Google? Hogyan és hol érdemes most digitális céget alapítani? Ezekre kerestük a választ ebben a cikkben.
A víz napjainkban kezd igazán nagy jelentőségre szert tenni a baristák körében. Könyveket írnak róla, sőt, saját dizájner vizeket készítenek a tökéletes kávéhoz. Kiemelt szerepe van nem csupán alapanyagként, hanem kísérő italként is. De pontosan milyen hatással van a vízösszetétel a feketénkre? És miért kapunk mindig a kávénk mellé? Van egyáltalán bármilyen valós funkciója ennek a szokásnak? Mindennek utánajártunk.
Egy saját gépkocsi fenntartása költséges mulatság, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a saját tulajdonú autónk többet fog állni, mint amennyit használjuk. De mit tehet az, akinek azért időnként szüksége lenne a négy kerékre? Összeszedtük, milyen lehetőségek közül lehet választani.
A sharing economy 2014-ben 13 milliárd dollár összforgalmat generált, ami 2025-ben várhatóan 335 milliárdra nő. De miért vált pont most fontossá a társadalom számára a javak megosztása, és mik azok a termékek és szolgáltatások, amelyeknél a jövőben a vásárlás helyett még inkább a bérlés mellett fogunk dönteni?
A profi vállalkozó érti és használja a 21. század digitális vívmányait. Így ugyanis több ideje jut azokra a dolgokra – a kreativitásra, a személyes kapcsolattartásra és az ötletelésre –, amelyeket a gépek soha nem fognak tudni elvégezni helyette.
Bár ma már rengeteg képzőművész dolgozik különféle digitális eszközökkel, sokszor hajlamosak vagyunk félvállról venni az efféle műveket. Pedig a technológia és a művészet találkozásából egészen csodálatos installációk jöhetnek létre. Összeszedtük a legizgalmasabb tech-művészeti alkotásokat.
Idén ünnepli 130. születésnapját a mozgókép rögzítésére alkalmas kamera, ennek apropóján végignézzük, milyen találmányok segítették a filmesek útját az ominózus mozdonytól egészen napjainkig.
Bár az internetnek hála napjainkban bárki dönthet úgy, hogy termékét vagy szolgáltatását bemutatja a világnak, ezzel párhuzamosan viszont nehezebbé vált kitűnni az egyre növekő tömegből. Összeválogattunk kilenc márkát, melyeknek ez mégis sikerült. Van, amelyik 17. századi technológiát lovagolt meg, van, ami egyszerűen felrúgott minden marketingszabályt, és akad olyan is, amelyik sajátos munkaerő-összetételével hívta fel magára a figyelmet.
Svájc! – vágták rá mini-közvéleménykutatásunk résztvevői arra a kérdésre, mi jut az eszükbe a banktitokról, annak ellenére, hogy e sztereotípia lassan megszűnőben van. Többségünket inkább már az foglalkoztatja, hogy nem jutnak-e az adataink a beleegyezésünk nélkül illetéktelen kezekbe – ahogy az történt a Facebook 50 millió felhasználójával. Ezért jó tudni, hogyan derülhet fény legálisan a bizalmas, a hatóságok, céges versenytársak számára igen értékes banki adatainkra.
Itthon már egész jól hozzászoktunk a bankkártyás vagy akár a mobilos fizetéshez, de mi a helyzet akkor, ha átlépjük az országhatárt? A felmérések szerint egyre kevesebben váltunk valutát, sokszor mindössze a kis plasztiklappal vágunk neki a kalandoknak.
Vényolc-triplaturbó-harminckét szelep – a verbális autóskártyázók számára nincsenek szebb kifejezések. Ideje azonban leszámolni azzal a tévhittel, hogy a kicsi, takarékos erőforrások csak gyengécske kávédarálók, amelyek legfeljebb a hétvégi ház kertjének fűnyíróját képesek meghajtani. Ezek az idők elmúltak, éljenek a kompakt, de lendületes motorok!
Már jó ideje elmúltak azok az idők, amikor pár jó dal és egy karizmatikus előadó elég lett volna ahhoz, hogy egy koncert nagy sikert arasson. Sőt, valójában már azok is, amikor a tökéletes koncertélmény ne volna alapértelmezett követelmény. Lássuk, hogyan alakult a színpadi show-k története, és hogy ki mivel próbálkozott és próbálkozik, hogy minél jobban feldobja produkcióit.
A Magyarországon mostanában napvilágot látó csecsemők közel felének a szülei nem házasok. De vajon tudja-e a már az egymilliót közelítő hazai élettárs mindegyike, mit kell tennie, ha a párjával gyermeket vállal?
Mára a technológiai feltételek teljes mértékben adottak ahhoz, hogy egy település okossá avanzsáljon. De mégis mikor mondhatjuk azt, hogy egy város vagy falu valóban okos? Milyen komponensei, feltételei vannak a folyamatnak? A válaszok megtalálásához 10 olyan projektet hívtunk segítségül, amelyek fényesen bizonyítják, hogy micsoda potenciál rejlik a témában.
Alaposan fel kell kötnie a felkötnivalót annak, aki épp új tévékészülék beszerzését fontolgatja, hiszen a leírásokban és prospektusokban csak úgy röpködnek az egzotikus rövidítések. De vajon mire jó ez az egész? Kell ez egyáltalán? Képernyő-felbontással kapcsolatos kisokosunk következik.
2016 júniusában a britek úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból. Ez a hír akkor sokkolta a világot, senki nem gondolta volna, hogy ez megtörténhet. Most már nincs visszaút, és egyelőre úgy tűnik, ebből jól nem jöhet ki az Egyesült Királyság. Mi a helyzet most? Hogyan jutottak idáig a britek? Milyen hatással lesz a kilépés Európára és Magyarországra? Dr. Arató Krisztinával, az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi tanárával beszélgettünk.
Elvis képes volt repülőre ülni érte az éjszaka közepén, több helyen „meggyűlt a baja a törvénnyel”, és legegyszerűbb fajtája régen ínyencségnek számított. Hogy miről beszélünk? A szendvicsről, melynek kultúrtörténete színesebb és izgalmasabb, mint valaha is gondoltuk volna.
A munkahelyi alvás, de még akár egy hosszabb, pihentető séta is az épületen kívül tabunak számít sok hazai munkáltató számára. Holott nem egy kutatás bizonyítja, hogy a munkahelyi pihenés és alvás nem csak a dolgozó, de a hosszú távú munkáltatói célok szempontjából is nagyon hasznos lehet. Mi bizonyítja ezt? És hogy állnak magyar cégvezetők a munka közbeni relaxációval?
Hetedével kevesebb nemfizetési eljárást kezdeményeztek 2017-ben Magyarországon, és csökkent a felszámolások és a kényszertörlések száma is. Ez mind nagyszerű hír, ám a cégeknek most kell igazán odafigyelniük a partnereikre, mert a pozitív eredmények ellenére a fizetési morál nem változott.
Szülőnek lenni elsősorban kötelesség, és másodsorban jog, ami azt jelenti, hogy a szülő akkor hivatkozhat a jogaira, ha már minden kötelezettségét teljesítette. Ehhez képest nagyon keveset tudunk a gyerekek jogairól – állítja az ELTE ÁJK gyermekjogi képzésének vezetője, Szeibert Orsolya. Interjú.
